Alacsony mennyezet látható gerendákkal – nem feltétlenül nyomja össze a teret
Archívum
Gótikus stílus
A gótikus (jelentése: barbár) stílus a XIII-XIV. század fordulóján született meg Franciaországban. Az épületek ég felé törése, a fény előtérbe kerülése jellemezte. A csúcsíves keresztboltozatnak és a legyezőszerű bordáknak köszönhetően a falak vékonyabbak lettek, nagyobb ablakok beépítése vált lehetővé. Az egyházi építészet elemei átkerültek a világi építészetbe, így a lakóházak, paloták is követték ezt a stílust. Fontos lett a kényelem, a lakóterek azonban még nem különülnek el. A fűrészmalmoknak köszönhetően megjelenik a deszka, mint építőelem, ami a keretbetétes szerkezetek alapja. A bútorok méretei megnövekednek, létrejönnek az első szekrények (eddig ládákat használtak tárolásra). A csúcsíves- és rózsaablakokba színezett üvegek kerültek, melyek már nem csak a szentek, hanem királyok, lovagok hősi tetteit is elmesélik.
A gótikus stílus újjászületése a neogótika, mely a XVIII. századi Angliában jelent meg. Fénykora a XIX. században, a romantika időszakában volt. A gótikus stílusjegyeket használta fel, de idealizált formában, a középkori értékek dicsőítésével (hűség, hit, lovagiasság, bátorság, stb.) együtt. Számos kastélyt, lakóházat építettek ebben a stílusban, de ekkor épült például a Houses of Parliament és a Tower Bridge is. A díszítőelemeket is átvették: szobordíszek, csipkézett oromzat, csúcsdíszek, csúcsíves ablakok színes üveg betéttel. Nem csak maguk az épületek, hanem a bútorok is ennek megfelelően készültek. Az enteriőrökben a sötétbarna fa volt a domináns elem, a kárpitozáshoz nehezebb anyagokat (bőr, bársony) használtak, a többi szín is sötét tónusú (bordó, sötétzöld, sötétkék) volt. Tapétával alkották újra a falfülkéket, ami egy lényegesen olcsóbb megoldást jelentett.
Napjainkban a gótikus stílus a gót/gótika formában jelenik meg, ami szintén sötét színeket használ (fekete, mélykék, sötétlila) és félelmet keltő elemekkel vegyül, köszönhetően a vámpírtörténetek népszerűségének, melyek filmes megjelenésében ez a látványvilág az alapvető. Régi templomok, neogótikus épületek lakóházzá alakításakor már nem feltétlenül tartják meg a sötét színvilágot. A világosra festett falak, a kényelmesen kárpitozott ülőbútorok, a megfelelő világítás kialakítása és a terek tagolása remekül kiemeli a gótikus stílusjegyeket és tökéletes összhangba hozza a látványt.
Egy teljesen átlagos otthonban is megvalósítható a gótikus stílus, az arányok és megfelelő mennyiségek figyelembe vételével. Ehhez kérje lakberendező segítségét.
Színpárok 22.
Régi lambéria
Paisley minta
A kasmír minta (paisley) egy csepp alakú, a végén visszahajló növényi minta. Kultúránként más neve is lehet, például: ciprusfa, mangó, mandula.
Keleti eredetű, mely Európába a Kelet India Társaság révén jutott el a 17. század második felében. Később az importált, illetve az indiai kolóniákról hazahozott selyem és gyapjú kasmír sálak révén lett igazán népszerű. Áruk igencsak magas volt.
Marseilles-ben kezdték el a nyomott kasmír mintás anyagok tömeggyártását, majd ezt követte nem sokkal később Anglia és Hollandia. A 18. század végi ipari forradalomban megjelent szövőgép azonban lehetővé tette a minta utánzását. A legnagyobb gyártó üzem a skóciai Paisley-ben volt, erről a városról kapta a nevét is. 1800-tól már öt színnel dolgoztak, míg más gyárak csak két színnel. 1860-tól már 15 színt használtak egyazon munkán, ami még mindig csak a negyede volt az eredeti importált szövetek színhasználatának. Paisley-ben nem csak szövött gyapjú textilként gyártották, hanem nyomott mintás pamutanyagként is. Ez utóbbi jóval olcsóbb volt, így még szélesebb réteghez jutott el. Az eredeti textilt még mindig nagy mennyiségben importálták, annyira keresett volt.
A 60-as években a beat nemzedék előszeretettel viselt kasmír mintás ruhákat. Napjainkra a paisley megőrizte ugyan keleties jellegét, de lépték- és színválasztéka miatt számos klasszikus stílushoz jól illik. Még a minta iránya sem kötött. Nem csak bútorszöveteken, de tapétán, szőnyegeken, kiegészítőkön is megjelenik.
Ha Önnek is tetszik ez a minta, kérje lakberendező segítségét az otthonához illő választáshoz.
Patchwork, quilt, appliqué
A patchwork napjainkban is divatos kézimunka fajta. Eredete valószínűleg a szegénységben gyökerezik, hogy mindent, amit lehet, újra felhasználjanak. A régi, elhasznált ruhák, háztartási textilek még épen maradt darabjait felszabdalták és ezeket újra összevarrták. Ágytakarókat és párnahuzatokat készítettek belőlük.
A foltokat geometrikus alakzatokra vágják (háromszög, négyszög, ötszög, hatszög), hogy egymással jól kombinálhatók és könnyen összeilleszthetők legyenek. A kis darabokat nagyobb egységekké, úgynevezett blokkokká varrják össze, majd ezeket a blokkokat illesztik össze a kész egésszé. Sokféle alapminta alakult ki, melyek külön nevet is kaptak (pl.: Ohio Star, Windmill, Log Cabin). A felhasznált anyagok színei és mintái adják meg a takarók igazi báját.
A kézzel készült, régi darabok nagyon értékesek. A varrógép elterjedésével sokkal könnyebb művelet lett a patchwork készítés is. Azonban sokan éppen azt szeretik benne, hogy bárhol végezhető, akár a buszon utazva is. Sok lelet bizonyítja, hogy a történelem során folyamatosan foglalkoztak az emberek hasonló újrahasznosítási technikával. A 18.-19. században terjedt el igazán az amerikai telepeseknek köszönhetően. A viktoriánus korban státusszimbólum is volt, hogy milyen minőségű textilekből készítették a nők a kézimunkát (ők nem régi ruhákat használtak), mivel a nyomott mintás pamutanyagok vásárlását csak a tehetősebbek engedhették meg. A II. világháború után vált hobbivá, kellemes időtöltéssé a foltvarrás. Ma már mintakönyvek, kezdő készletek, tanfolyamok érhetőek el a témában, szinte bárhol.
A quilt olyan takaró, mely három rétegből áll (felső réteg, töltet, hátoldal) és ezeket díszvarrásokkal (steppelés) rögzítik egymáshoz. A varrás a teljes felületen történik és ez adja meg a mintát. A felső réteg lehet patchwork munka is. Ez esetben a steppelést úgy végzik, hogy az kiemelje a patchwork mintáját.
A harmadik foltvarrásos technika az appliqué. Egy textil alapra más textilekből kivágott darabokat varrnak rá úgy, hogy azok széleit folyamatosan aláhajtják. Itt nem a geometriai formákból áll össze a minta, hanem már eleve a választott alakot vágják ki az anyagból. Ez csak kézzel varrható, géppel nem. Kombinálható az előbbi két módszerrel is.
Néhány patchwork takaró remek dekorációs elem lehet egy hálószobában, vagy nappaliban. Ha Ön is beszerezne/készítene néhány mutatós darabot, kérje lakberendező segítségét a választáshoz.
