Archívum

Lebegő bútorok

A „lebegő” bútoroktól tágasabbnak érezzük a helyiséget

Saját munka 32.

Néhány előtte-utána kép korábbi munkáimból válogatva

Fukszia

A fukszia színt 1859-ben szabadalmaztatták egy anilin alapú festék formájában. Később átnevezték magentára, tehát a két szín egy és ugyanaz. Ez egy nagyon élénk, közepesen sötét, lilás vörös árnyalat. Eredetileg a virágról kapta a nevét, az átnevezést pedig egy 1859-es győztes csata színhelyének köszönheti. Mivel erőteljes és energetizáló szín, a lakberendezésben visszafogottan alkalmazzuk, inkább csak fókuszpontok és színfoltok létrehozására. Jó alternatíva lehet a vörös használata helyett.

Variációk 8.

Variációk egy témára: csillagászat

György-stílus

Az angol György-stílus 1714-től 1830-ig tartott, nevét az egymás után uralkodó négy György királyról kapta. Két korszaka a korai és a késő György-stílus, utóbbi a Régensség koraként is ismert. Jellemzői a világos színek (pl.: púder kék, zsályazöld, krémszín), nyitott terek, gazdag díszítettség. Erős a klasszicizmus, a palladianizmus és az ipari forradalom hatása.

Klasszikus rácsminta

A lugas-rács mintázat (trellis) tökéletes klasszikus díszítő elem, textileken és tapétán egyaránt. Léptéke közepes vagy nagy. A minta állhat csak egyenes vonalakból, csak íves vonalakból, de ezek kombinációjából is. A ház bármely helyiségébe kerülhet, a hatás nem marad el.
Merész mintának mondható, amit visszafoghatunk azzal, ha a tone-on-tone vagy pasztell árnyalatok közül választunk. Azonban a kifejezetten élénk színek különleges karaktert adnak a helyiségnek. Aki igazán bevállalós, a mennyezetre is nyugodtan felteheti a tapétát.
Ez a minta is a természetet hozza be a lakásba, de kevésbé konkrét módon. A rácsozatot kertészek alkalmazták a futó növények megtámasztására, lugasok létrehozására és látványelemként is használták. Készülhetett fából, fémből, bambuszból. Természetes színében és festve (elsősorban fehér, zöld, fekete) is jól mutatott.
A minta nagyon jól kombinálható állati és növényi motívumokkal, toile mintával, akár másik rácsmintával is. A színek összhangjára kell nagyon ügyelni. Legjobb, ha azonos kollekcióból párosítunk hozzá mintákat. Az egyforma textil és tapéta használata egy helyiségben nagyon tradicionális és elegáns megoldás.
A rácsminta tökéletes például a gyarmati stílushoz, a chinoiserie-hez, a marokkói stílushoz. A vidéki stílusokhoz az a változat illik leginkább, ahol a rácsmintát apróleveles-virágos indák adják ki. A metálos változatok jól megállják a helyüket glamour stílus esetén. Megfelelő színben jó kiegészítő lehet a tengerparti stílushoz is.
Kérje lakberendező segítségét az ennyire merész minták megfelelő alkalmazásához.

Otthoni iroda

Az otthoni iroda kialakítása nagy körültekintést igényel. Számos tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy se az egészségünk, se a privát szféránk ne sérüljön.
Ha csak egy kis internetezéshez, levelek megírásához, számlák átnézéséhez – ami átlagban napi 1-2 órát venne igénybe a szabadidőnkből – van szükségünk egy külön helyre, akkor arra tökéletesen megfelel egy dolgozósarok is. Ezt kialakíthatjuk valamely más helyiség (nappali, konyha, folyosó stb.) részeként, akár elrejtve, például egy szekrényben.
Otthoni irodára annak van elsősorban szüksége, aki otthonról dolgozik, azaz a nap nagy részét (vagy minden hétvégét) itt töltené. Ekkor már indokolt külön helyiséget létrehozni – természetesen csak ha van rá hely és lehetőség.
Amennyiben olyan munkát végzünk, ami ügyfelek fogadásával jár, akkor az irodát célszerű a bejárati ajtó közelében elhelyezni, melytől nem messze egy kis mosdó is található. Így az ügyfelek nem járnak majd keresztül a privát helyiségeken. Ideális esetben egy melléképületben is kialakíthatjuk az irodát (garázs, fészer stb.), de erre valóban csak keveseknek van lehetősége.
Az íróasztal az egyik legfontosabb bútordarab. A méretét úgy válasszuk meg, hogy maradjon elegendő hely a felületén akkor is, ha már minden szükséges munkaeszközünket kiraktuk. Ideális magassága 70-73 cm, mélysége minimum 60 cm (a felépítményes változatoknál ez a felépítmény méretével növekszik). Ne üljünk háttal az ablaknak, mert a monitorban visszatükröződik a fény, valamint éppen magunk előtt árnyékoljuk le a munkafelületet a természetes fény elől.
Az irodai szék ergonómiája rendkívül fontos az egészségünk szempontjából. Mindenképpen legyen kényelmes, lehetőség szerint állítható magasságú, állítható háttámlás, karfás és görgős változat. Érdemes erre nagyobb összeget szánni. Ügyeljünk rá, hogy jól guruljon a burkolaton, tehát a süppedős szőnyeg valószínűleg nem a legjobb választás. Semmiképpen ne egy felesleges étkező széket használjunk erre a célra!
A számítógép mindennapi munkaeszköznek tekinthető. Más helyigénye van egy laptopnak és más egy asztali PC-nek monitorral. Gondoljuk át, milyen kiegészítőkre lesz szükségünk hozzá: billentyűzet, egér, nyomtató, szkenner stb. Ezeknek mind hely kell, tehát a bútorok megtervezésénél erre is gondoljunk, ne csak a tárolandó dossziék, iratok mennyiségére. A tárolóhelyeket úgy alakítsuk ki, hogy a gyakran használt dolgok karnyújtásnyira legyenek.
A megfelelő világítás elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez. Jó, ha van természetes fény, azaz egy ablak. Központi, szórt fényt adó világítótest mellett egy asztali megvilágítás is szükséges. Ezeket úgy válasszuk ki, hogy fényük ne bántsa a szemünket, a monitorban ne tükröződjenek és minden évszakban/napszakban megfelelő megvilágításunk legyen. Annak, aki sokat ír/rajzol kézzel a munkája során fontos, hogy a domináns kézzel ellentétes oldalról kapja a fényt.
Dugaljakból sosem elég. Vegyük számba, milyen eszközöknek kell elektromos áram és ne hagyjuk ki azokat sem, melyeket csak alkalmanként kell bedugni a konnektorba (mobil készülékek töltése). Ha vonalas telefon, TV készülék is kerül ide, azok csatlakozásait is ki kell építeni.
A foglalkozás nagyban meghatározza, milyen berendezési tárgyakra és irodaszerekre van szükség a munkavégzéshez, hiszen teljesen más igényei vannak például egy könyvelőnek, egy programozónak, vagy egy varrónőnek. Kérje lakberendező segítségét otthoni irodája megtervezéséhez.

Az európai Grand Tour

A XVII. és XVIII. századi nemes ifjak megfelelő neveléséhez hozzá tartozott az úgynevezett „Grand Tour”. Ez egy több hónapos, sőt sokszor 1-2 éves európai körutat jelentett a nyugati kultúra bölcsőjébe, Itáliába. Elsősorban az angol és skandináv nemesség tartotta fontosnak az antik kultúra közvetlen megismerését. Annak, aki akkoriban művészeti pályán tanult (építész, festő, szobrász stb.) ez szinte kötelező volt.
Az út során számos más országot is érintettek, mindenhol heteket, hónapokat töltve, tanulmányozva az ott látható műemlékeket, műalkotásokat. Az első állomás általában Párizs volt, onnan indultak tovább Svájcon át Itáliába. Firenze, Pisa, Torino, Pádua, Bologna, Velence, Genova után a fő végcél természetesen Róma volt. Visszafelé Németország egyetemei, majd Flandria és Hollandia kulturális öröksége következett, ezután tértek csak haza. Fontos tény, hogy ezek az utak nem vallási indíttatásúak voltak, így az érintett úticélokat ez nem befolyásolta.
Általában a nagykorúság elérésekor került sor az indulásra, azaz 21 éves koruk körül. Nem egyedül utaztak. Bár szolgahad nem ment velük (általában egy inas és egy szakács), vagy egy férfi családtag, vagy egy férfi ismerős (pl.: tanáruk, orvosuk) kísérte a fiatalembereket. Az utazás eleinte lovaskocsival történt, majd a vasút megjelenésével az került előtérbe. Sokan ellátogattak még a Grand Tour keretében Görögországba, Ausztriába, vagy akár Törökországba is.
Az így felszedett ismereteket és művészeti tudást nem csak a fejükben vitték haza. Bevett szokás volt bevásárolni az út során. Eredeti ókori leleteket, márványszobrokat, érmegyűjteményeket, sokszor egész könyvtárnyi könyvet, festményeket stb. gyűjtöttek így össze. Ezeket természetesen nem egyszerre vitték magukkal, hanem időközönként futárral (postaszolgálat) haza küldték. A Grand Tour-t megjárt nemesember otthonában általában egy egész szoba volt berendezve a gyűjtemény számára, de a ház reprezentatív helyiségeibe is jutott belőlük. Nagy divat volt lefestetni magukat egy híres ókor rommal, reneszánsz épülettel a háttérben. Ez nem a vagyon fitogtatására szolgált, hanem arra, hogy ezeket az ismereteket otthon elterjesszék, megfelelő beszámolókkal szolgáljanak azok számára, akik nem juthattak el oda (nők, kevésbé vagyonosak stb.). Azonban nem csak az emberi alkotásokra fókuszáltak, hanem az idegen tájak természeti szépségeire és élővilágára is. A tudomány elit dolognak számított, így cél volt, hogy minden ágában megfelelő jártasságot szerezzenek, azaz minimum társalogni tudjanak róla. A tehetségesebbek útikönyvet is írtak saját utazásukról.
A mai gyűjteményeket is el lehet rendezni úgy, hogy a Grand Tour biztosította hatást elérjük. Ehhez kérje lakberendező segítségét.

Gyümölcsös ládák

Gyümölcsös ládákból dekoratív és hasznos tárolók

Kastélyhotel Parádsasvár

A parádsasvári Kastélyhotel a vendég szemével (2015)