Friss zöldekből összeállított festékpaletták
Arhívum | március 2017
Átadó ablak
Virágok nyelvén
A virágok nyelvét évszázadokkal ezelőtt az Oszmán Birodalomban fejlesztették ki. A virágok általi üzenetküldés „nyelvezete” 1717-ben jutott el Nyugat-Európába, de igazi fellendülése és csúcspontja az 1800-as években volt. A viktoriánus kori Európa szigorú erkölcsei nem tették lehetővé a szerelmeseknek, hogy nyíltan beszéljenek érzelmeikről, vagy akár csak kettesben maradjanak. Ezért a virágnyelv tökéletes eszközzé vált az üzenetküldésre és az érzelmek (pozitív és negatív egyaránt) kifejezésére.
A XIX. században számos könyv jelent meg a témában, komplett szótárral szolgálva az olvasóknak. Ismerete hozzá tartozott a jó neveléshez. Szinte minden virágnak megvolt a jelentése, néha több is. Egyes fajtáknak szín szerint más és más volt az értelme (pl. rózsa, tulipán, szegfű). Egy megfelelően összeállított csokorral több mondatos vallomásokat is közvetíteni tudtak. Az ajándékba kapott virág(csokor) elfogadási módja is hordozott üzenetet. Ha csókkal illették, az igent jelentett. Ha letépték egy szirmát, az nemet.
Néhánynak a jelentését még ma is jól ismerjük: vörös rózsa = szerelem, fehér liliom = ártatlanság, ibolya = szerénység. Ezek talán kevésbé ismertek: harangvirág = alázatosság, kék jácint = állhatatosság, sárga rózsa = barátság.
Több szász virágszótár látott napvilágot, melyek közel sem voltak egységesek. Egy-egy virágnak országonként, tartományonként más lehetett a jelentése. Így ha valaki idegen földön akart ily módon üzenni, nem ártott, ha előtte tájékozódott a helyi „dialektusról”, máskülönben kellemetlen helyzetbe kerülhetett.
Az I. világháború kitörése volt a fordulópont, akkor halt el majdnem teljesen a virágnyelv használata. Ma már csak a vörös rózsát ajándékozzuk konkrét jelképként.
Színpárok 23.
Látszó gerendák
Boltív eltüntetése
Pár évtizeddel ezelőtt nagy divat volt a boltív, főként a belső ajtónyílások, átadó ablakok kialakításánál. A napjainkban történő felújításkor a legtöbben szeretnének megszabadulni tőlük. Ha ezek a boltívek gipszkarton segítségével, utólag lettek kialakítva, akkor könnyű lebontani őket. Azonban a falazás részeként megépített boltívek esetén a bontás időigényesebb, nagyobb kosszal jár és többe is kerül. Nem biztos, hogy a tulajdonosnak van erre lehetősége. Lássunk néhány bontás nélküli módszert az eltüntetésükre, vagy a környezetbe olvasztásukra.
A függönyözés a legegyszerűbb megoldás. Nem csak ablakok, de belső ajtónyílások esetén is alkalmazható. A drapériával takarjuk el a boltív felső, íves részét, a két oldalsó függönnyel pedig szögletes formát adunk neki. Ablakok esetén drapéria helyett rolót is használhatunk.
Az ajtó nélküli belső nyílásokat zárjuk le egy szögletes ajtóval úgy, hogy a boltív felső részét befalazzuk. Ha ehhez nem elég magas a nyílás, de oldalt van elég hely, akkor falon kívüli tolóajtót is beszerelhetünk. Akkora legyen az ajtólap, hogy az íves részt is takarja. A nyílás azon oldalán helyezzük el, ahonnan zavaróbb a boltív látványa (közösségi terek, bejárat felől).
A funkcionálisan ki nem használt átadó ablakba tetessünk tükröt, alá pedig egy konzolasztalt, vagy komódot. Bár a boltív megmarad, a tükörben látott kép elvonja a figyelmet az alakjáról és hasznossá teszi azt a teret is.
A bepolcozott boltíves átadóablak remek tárolási, sőt kiállítási lehetőséget rejt. Így a dísztárgyak kerülnek fókuszba a forma helyett.
További lehetőségekhez kérje lakberendező segítségét.
Régi képeslapok 12.
Gótikus stílus
A gótikus (jelentése: barbár) stílus a XIII-XIV. század fordulóján született meg Franciaországban. Az épületek ég felé törése, a fény előtérbe kerülése jellemezte. A csúcsíves keresztboltozatnak és a legyezőszerű bordáknak köszönhetően a falak vékonyabbak lettek, nagyobb ablakok beépítése vált lehetővé. Az egyházi építészet elemei átkerültek a világi építészetbe, így a lakóházak, paloták is követték ezt a stílust. Fontos lett a kényelem, a lakóterek azonban még nem különülnek el. A fűrészmalmoknak köszönhetően megjelenik a deszka, mint építőelem, ami a keretbetétes szerkezetek alapja. A bútorok méretei megnövekednek, létrejönnek az első szekrények (eddig ládákat használtak tárolásra). A csúcsíves- és rózsaablakokba színezett üvegek kerültek, melyek már nem csak a szentek, hanem királyok, lovagok hősi tetteit is elmesélik.
A gótikus stílus újjászületése a neogótika, mely a XVIII. századi Angliában jelent meg. Fénykora a XIX. században, a romantika időszakában volt. A gótikus stílusjegyeket használta fel, de idealizált formában, a középkori értékek dicsőítésével (hűség, hit, lovagiasság, bátorság, stb.) együtt. Számos kastélyt, lakóházat építettek ebben a stílusban, de ekkor épült például a Houses of Parliament és a Tower Bridge is. A díszítőelemeket is átvették: szobordíszek, csipkézett oromzat, csúcsdíszek, csúcsíves ablakok színes üveg betéttel. Nem csak maguk az épületek, hanem a bútorok is ennek megfelelően készültek. Az enteriőrökben a sötétbarna fa volt a domináns elem, a kárpitozáshoz nehezebb anyagokat (bőr, bársony) használtak, a többi szín is sötét tónusú (bordó, sötétzöld, sötétkék) volt. Tapétával alkották újra a falfülkéket, ami egy lényegesen olcsóbb megoldást jelentett.
Napjainkban a gótikus stílus a gót/gótika formában jelenik meg, ami szintén sötét színeket használ (fekete, mélykék, sötétlila) és félelmet keltő elemekkel vegyül, köszönhetően a vámpírtörténetek népszerűségének, melyek filmes megjelenésében ez a látványvilág az alapvető. Régi templomok, neogótikus épületek lakóházzá alakításakor már nem feltétlenül tartják meg a sötét színvilágot. A világosra festett falak, a kényelmesen kárpitozott ülőbútorok, a megfelelő világítás kialakítása és a terek tagolása remekül kiemeli a gótikus stílusjegyeket és tökéletes összhangba hozza a látványt.
Egy teljesen átlagos otthonban is megvalósítható a gótikus stílus, az arányok és megfelelő mennyiségek figyelembe vételével. Ehhez kérje lakberendező segítségét.