Archívum

György-stílus

Az angol György-stílus 1714-től 1830-ig tartott, nevét az egymás után uralkodó négy György királyról kapta. Két korszaka a korai és a késő György-stílus, utóbbi a Régensség koraként is ismert. Jellemzői a világos színek (pl.: púder kék, zsályazöld, krémszín), nyitott terek, gazdag díszítettség. Erős a klasszicizmus, a palladianizmus és az ipari forradalom hatása.

Reneszánsz

A Reneszánsz stílus három korszakát különböztetjük meg a művészettörténetben:
– Trecento (1300-as évek) – korai reneszánsz. Jelentősebb képviselői: Giotto, Ambrogio Lorenzetti, Antonio Pisanello
– Quattrocento (1400-as évek) – érett reneszánsz. Jelentősebb képviselői: Fra Angelico, Botticelli, Brunelleschi
– Cinquecento (1500-as évek) – késő reneszánsz. Jelentősebb képviselői: Leonardo da Vinci, Raffaello, Michelangelo

Klasszikus oszlopfők

A klasszikus görög oszlopokat (dór, ión, korinthoszi) nem csak az építészetben, de a lakberendezésben is szívesen használják

TV sorozatok 2.

Kedvelt TV sorozatok korhű környezetben
– Murdoch nyomozó rejtélyei: viktoriánus (Kanada)
– Tudorok: angol reneszánsz
– Doc Martin: angol vidéki stílus

Viktoriánus tojások

Viktoriánus stílusú húsvéti tojások

Jules Hardouin-Mansart

Jules Hardouin-Mansart Franciaország vezető építésze volt XIV. Lajos uralkodása alatt. Hírnevét csodás terveivel, precizitásával és sokoldalúságával érdemelte ki.
1646-ban született Párizsban. A Mansart nevet 1668-ban vette fel nagybátyja, François Mansart építész után, akinél tanulmányait is folytatta és akiről a manzárd tetőt elnevezték. 1677-től már közvetlenül a királynak dolgozott. 1681-ben első építésszé nevezték ki, 1682-ben pedig nemesi rangra emelték.
Épületei tökéletesen megfeleltek a barokk kor kívánalmainak és a Napkirály grandiózus elképzeléseinek. Sokoldalú építész volt, hiszen kastélyokat, köztereket, templomokat éppúgy tervezett, mint magánházakat és pavilonokat. Az átalakítások, bővítések, felújítások során belevitte saját stílusát és elképzeléseit a tervekbe, de mindig szem előtt tartotta az eredeti épület értékeit. Munkáira jellemzők voltak a nagy, nyugodt terek, az ismétlődő árkádok és különálló oszlopok – ezeket arra használta, hogy a belső terek is méltóságot sugározzanak. Nagyon jól választotta meg azokat a művészeket, akikkel együtt kellett dolgoznia egy épület megvalósulása során (pl.: Le Notre, Le Brune, Cotte). Előszeretettel alkalmazta a manzárd tető megoldást is. Főbb munkái: Invalidusok háza, Nagy Trianon, Vendôme tér, Versailles-i palota.
1708-ban halt meg Marly-le-Roi-ban.

Kínai holdújévre

Chinoiserie a kínai holdújév alkalmából

Ókori Egyiptom

Ókori egyiptomi ülőbútorok

Biedermeier

A biedermeier stílus 1815-1850 között volt népszerű Közép-Európában, elsősorban Németországban és a Monarchiában. A szóösszetétel jelentése a kissé pejoratív értelmezésű „derék Meier úr”. A polgári enteriőrökre volt jellemző.
A biedermeier otthonok berendezésekor a takarékosság, a célszerűség és a kényelem voltak a legfontosabb szempontok. Az otthonok világosak, tágasak, derűsek, a falak általában fehérek, vagy világos színű, virágos/csíkos papírtapétával borítottak voltak. A bútorok barna színűek, de nem túl sötétek. Jellegzetesség volt a tisztaszoba, ami el volt zárva a hétköznapi élettől. Vendégek fogadását, a reprezentációt szolgálta – szintén a takarékosság jegyében. Itt kapott helyet az egyik fő bútordarab, a vitrin. Lehetett egy-, vagy kétajtós. Nem ennek a kornak a találmánya, de nagyon népszerű volt ekkor. Ebben tartották a családi ereklyéket, értékesebb dísztárgyakat.
Az asztalosipar fellendült. A bútorok vonalvezetése a korábbi stílusokhoz képest leegyszerűsödött, kevesebb, de hangsúlyos díszítőelemet használtak. A merev egyenesek helyett megjelentek a kissé ívesebb formák. A székek lába általában négyzetes keresztmetszetű volt, támlájuk áttört. Az ülőke lószőrrel tömött. A kárpit csíkos, vagy virágmintás, amit összehangoltak a függönyök és drapériák anyagával. Nagy divatja volt a kombinált daraboknak, melyek több funkciót is elláttak. Például: könyvtárlétrává alakítható szék, kihúzható/elforgatható asztal, rejtett fiókok. A bútoroknak csak a külső (látható) oldalát furnérozták, belül megmaradt az alapfa, legtöbbször fenyő. A furnér anyaga a világosabb fafajták közül került ki: cseresznye, jávor, körte, kőris stb. A pamlag sokféle formában volt jelen az enteriőrökben, mint a kényelem megtestesítője.
Sok eredeti bútor maradt fenn ebből a korból. Az örökölt antik darabok nagy része biedermeier. Sokaknak okoz problémát ezek elhelyezése mai (modern) környezetben, nem csak a formaviláguk, de színük miatt is, pedig még mindig remekül mutathatnak. Kérje lakberendező segítségét örökségének méltó megőrzéséhez.

Reneszánsz házak

Jellegzetes reneszánsz kori házak (francia, angol, itáliai)