A Versailles-i kastély és Kis-Trianon néhány részlete a látogató szemével (2024)
Archívum
Famille kerámiák
A Famille rose egyfajta kínai porcelán, melyet a 18. században kezdtek el gyártani és a rózsaszín mázas zománc a meghatározó eleme. A szín valójában a halvány rózsaszíntől a mély rubinvörösig terjedhet. A színfokozatot úgy hozták létre, hogy a színes zománcokat egy üvegszerű, átlátszatlan fehér zománccal (ólomarzenát) keverték össze.
A Famille verte, melyet a Kangxi-korszakban kezdtek el gyártani 1680 körül, a zöld különböző árnyalatait használja. A famille verte zománcot vagy a mázatlan előégetett edényekre festették fel, vagy magas hőfokon kiégetett mázra vitték fel, így különböző megjelenésű árukat készíthettek. Az előégetés nélkül zománcozott áruk alapja általában színes, például sárga, fekete vagy zöld, míg a kiégetett mázra festett áruk alapja általában fehér.
A Famille noire fekete alapszínt használ. Az eredeti famille noire termékek szintén a Kangxi korszakban készültek. Általában rézzöld ólomalapú zománcot festettek fel a máztalan előégetett kerámia száraz, fekete kobalt felületére, majd átlátszó zöld mázat vittek fel, amely szinte irizáló megjelenést kölcsönzött neki.
Shaker tárgyak
Edward-stílus
Az Edward-kori (1901-1910) enteriőrökben a klasszikus és formális berendezés mellett jóval világosabb összhatást, nagyobb kényelmet és letisztultabb vonalakat találunk az azt megelőző Viktoriánus korhoz képest. Főbb színei: magnólia, fehér és törtfehér, krémszín, halvány zöldek, világos szürkéskékek.
Dioráma
A dioráma egy üveg/üveg előlapú dobozban vagy üvegbúra alatt lévő háromdimenziós jelenet. Ez lehet makett (pl. hajó, épület, csatamező, életkép) vagy kitömött állatokból, szárított vagy művirágokból, kagylókból és egyéb természeti kincsekből összeállított csendélet. A viktoriánus korban nagy divat volt ezek otthoni elkészítése, amit utána a lakás dekorálására használtak fel.
Történelmi lakberendezési stílusok
Mézeskalács szegély
Piano nobile
A piano nobile a barokk építészet jellegzetessége. Az első emeletet építészetileg kiemelték: az ott lévő reprezentatív helyiségek (pl.: szalon, bálterem) belmagassága jóval nagyobb, mint a földszinten vagy a felette lévő emeleteken lévőké – ezt az ablakok mérete is mutatja. A bejárat felett gyakran tartozik hozzá erkély, mely sokszor az egész emelet hosszában végigfut.
György-stílus
Az angol György-stílus 1714-től 1830-ig tartott, nevét az egymás után uralkodó négy György királyról kapta. Két korszaka a korai és a késő György-stílus, utóbbi a Régensség koraként is ismert. Jellemzői a világos színek (pl.: púder kék, zsályazöld, krémszín), nyitott terek, gazdag díszítettség. Erős a klasszicizmus, a palladianizmus és az ipari forradalom hatása.
Reneszánsz
A Reneszánsz stílus három korszakát különböztetjük meg a művészettörténetben:
– Trecento (1300-as évek) – korai reneszánsz. Jelentősebb képviselői: Giotto, Ambrogio Lorenzetti, Antonio Pisanello
– Quattrocento (1400-as évek) – érett reneszánsz. Jelentősebb képviselői: Fra Angelico, Botticelli, Brunelleschi
– Cinquecento (1500-as évek) – késő reneszánsz. Jelentősebb képviselői: Leonardo da Vinci, Raffaello, Michelangelo