A jól elhelyezett, dekoratív, antik dísztárgyak mindig emelik egy lakásbelső fényét
Antik tárgyak otthonunkban
A kert látványa
Az igényesen kialakított kerttel kiegészíthetjük az enteriőr stílusát, hiszen azt látjuk az ablakból
Inspiráció 1.
Használjuk fel kedvenc fotónk színeit az otthonunkban
Komplementer színek
Komplementer vagy kiegészítő színeknek nevezzük azokat a színpárokat, amelyek a színkörön egymással szemben helyezkednek el. Jellemzőjük, hogy erősítik egymás hatását, a tekintetet vonzó párost alkotnak. Az alap színkör három elsődleges (kék, sárga, piros), három másodlagos (zöld, lila, narancs) és hat harmadlagos (ezek közti átmenetek) színből áll. Maga a kör meg is mutatja az egymáshoz való viszonyukat.
A lakberendezésben az igazán feltűnő, maradandó élményt célzó lakásbelsők, fókuszpontok kialakításánál alkalmazhatunk ilyen színpárokat. Ha egyforma arányban kívánjuk használni ezeket, akkor egy harmadik, de semleges színnel (fekete, fehér, szürke, krémszín) kössük össze őket és a színpárokból arányaiban csak keveset vigyünk bele a térbe. Például díszpárnákon, vázákon, képeken, egy-egy kisebb ülőbútoron. Ha mindkét színt hangsúlyosnak szeretnék, akkor ne legyenek egyforma mennyiségben jelen, mert úgy rendezetlen, kidolgozatlan lesz a tér, nem hozza a megfelelő esztétikai hatást. Az egyiket fő-, a másikat másodlagos színként használjuk, ahogyan azt a színegyensúlynál már láttuk. Mintegy jelzés értékkel, a fő szín ellenpontjaként alkalmazzuk annak komplementerét.
A legelterjedtebb párosítások a zöld-piros, kék-narancs és lila-sárga kombinációk. Amennyiben valaki fél az erős színektől, pasztell árnyalatokkal is meg lehet valósítani ezt az elképzelést: rózsaszín-halványzöld, levendula-vanília, vízkék-korall.
A komplementer színek használata bátorságot igényel. Ha bizonytalanok vagyunk az alkalmazásukat tekintve, de hatásos enteriőrt szeretnénk, kérjük lakberendező-színtanácsadó segítségét.
Konyhafelújítás egyszerűen
Egy konyha teljes körű felújítása a legköltségesebb munkálatok közé tartozik. Amikor új lakást veszünk, sokszor nem megfelelő a konyhabútor, ami vele jár. Nem csak az lehet a baj, hogy régi, hanem az is, ha nem tetszik a stílusa vagy a színe. Mit tegyünk, ha éppen nem engedhetjük meg magunknak a nagy kiadást, de mégis új konyhát szeretnénk?
Akkor a legkönnyebb a helyzetünk, ha a bútor fából készült. Ez könnyen átfesthető bármilyen színre. Előtte alaposan csiszoljuk le a felületet, majd az alapozó után jöhet a végleges festékréteg. Laminált vagy fóliázott bútorlaphoz is kapható olyan festék, amivel újjá varázsolhatók ezek a felületek is. Az egyszerű ajtókat feldobhatjuk díszlécek segítségével. Egy asztalos méretre vágja és helyére rakja az általunk kiválasztott léceket, majd ezeket lefesthetjük a bútor színére, de akár kontrasztos színre is. A fa ajtólapokat leszedhetjük és asztalossal marathatunk bele egy nekünk tetsző mintázatot. Ezek kicsit klasszikusabb hangulatot adnak a konyhának.
Leggyorsabban és legegyszerűbben a fogantyúk kicserélésével frissíthetjük fel a konyhabútorunkat. Célszerű azonos furattávolságú új fogantyúkat beszerezni. Nagy a választék szín, forma és anyag tekintetében is. Mintás porcelánbetétes vagy kovácsoltvas (jellegű) kiegészítőkkel vidékies hangulatot érhetünk el. Réz vagy fehér porcelán fogantyúkkal klasszikusabb a hatás.
Ha nincs lehetőségünk a csempét és a padlóburkolatot kicserélni, vegyünk színben passzoló szőnyeget ideiglenes megoldásként. A csapok kicserélése, új árnyékoló felszerelése az ablakra (pl. római roló), vagy dekoratív tároló eszközök beszerzése kisebb költséget jelent, de nagy változást hozhat. Igazán klasszikus és látványos összképet egy kisebb csillár felhelyezésével érhetünk el.
Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy a konyhánkban milyen változtatásokra van lehetőségünk, vagy az adott költségkeretünket a lehető legjobban szeretnénk kihasználni, konzultáljunk lakberendezővel az átalakítás előtt.
Francia reneszánsz
A francia reneszánsz során nem csak az építészetben és a művészetekben készültek kiemelkedő alkotások, de a berendezési tárgyak szépsége és a kényelem is előtérbe került. Két uralkodó neve fémjelzi igazán ezt a kort: I. Ferenc (1494-1547) itáliai hadjáratai során ismerkedett meg a gótikát követő új irányzattal. Azonnal beleszeretett a díszítésekbe és az emberközpontú látásmódba. Hazatérve, Franciaországban is meghonosította az ott látottakat. Számos Loire menti kastély épült, vagy épült át az ő uralkodása alatt (pl.: Chambord, Chenonceau, Villandry). Ő hívta udvarába Leonardo Da Vincit is. Medici Katalin (1519-1589) Firenzében született és az olasz reneszánsz fénykorában nőtt fel. Ennek szeretetét vitte Franciaországba, ahol hozzáment a leendő II. Henrikhez. Régensként nagy összegeket költött a kastélyok bebútorozására, átépítésére (Louvre) és műkincsekre.
A francia reneszánsz lakóterekre jellemző a térhatás: hatalmas kandallók, impozáns márványlépcsők, nagy közös terek. A kőből épült falakat gazdag mintázatú falikárpitokkal borították, ami valamennyire védett a hideg ellen is. Az ágyak lábon álltak, ezzel védekezve a kőpadló hűvössége és a rovarok ellen, valamint rendelkeztek baldachinnal, ami nem csak a privát teret biztosította, de védett a huzattól is. Ekkor már szokás volt a fontos vendégeket az ágyban fekve fogadni.
A láda, mint legfőbb tárolóeszköz mellett megjelentek a szekrények első változatai is (dressoire, kabinetszekrény). Ezek dúsan faragottak, mutatják a tulajdonos gazdagságát és társadalmi rangját is. A bútoroknál is építészeti formaelemeket találunk: oszlopsor, ívsor, párkány, stb. Ekkor kezdték alkalmazni a keretbetétes szerkezetet, intarziát, furnérozást, berakásokat. A székek lehettek fix építésűek, vagy összecsukhatók. Megjelent a kárpitozás (bőr, bársony), ami kényelmesebb ülést biztosított. Az asztalok már nem szétszedhetők, oszlopos lábakon álló, masszív, impozáns darabok.
Az udvar egyik kastélyból a másikba költözött, mert a nagy létszámú udvartartást egy város és környéke csak korlátozott ideig tudta élelmezni. Ilyenkor az összes bútort, falikárpitot, étkészletet, ruhatárat, stb. vitték magukkal. A reneszánsz vége felé (III. és IV. Henrik uralkodása alatt) Párizs lett a királyok állandó székhelye.
Az akkori enteriőr mai szemmel nézve talán túldíszítettnek, idejétmúltnak hathat. De modern körülmények között is megvalósítható az akkori életérzés és a művészeti érték megteremtése. Ehhez kérje lakberendező segítségét.
Gyűjtemények
A különféle gyűjtemények elhelyezése egy idő után gondot okozhat. Megválni nem akarunk tőlük, de tárolni sem mindig tudjuk úgy, ahogy szeretnénk. A helyhiány vagy a szervezetlenség a legfőbb ok.
Vannak olyan gyűjtemények, melyek tárolási módszere elég kézenfekvő: ilyenek például a könyvek, bélyegek, DVD-k, stb. Ezeknek a rendes könyvespolcon, a TV alatti szekrényben vagy a kávézóasztal aljában találhatunk helyet. Bepolcozhatjuk akár a lépcső alatti vagy az ajtó feletti holt tereket is. De a speciálisabb, vagy a lakáson belüli kiállításra szánt gyűjteményekkel már nehezebb a helyzet. Hozzájuk méltó módot kell találni a megmutatásukra, ne csak egy fiók mélyéről húzzuk elő, mikor épp vetnénk rá egy pillantást.
Szobrok, kerámiák, üvegtárgyak jól mutatnak egy kifejezetten erre a célra készülő keskenyebb polcon, melyet felülről spotlámpák vagy LED világítanak meg. Ugyanígy alkalmas lehet erre gipszkartonból készült falfülke-sor is.
A makettek, modellek számára lehet kapni nekik készült, falra erősíthető rekeszes tárolókat. De könnyedén megtervezhetjük és elkészíthetjük mi magunk is, fa és némi festék felhasználásával.
A különféle festmények, metszetek, rajzok esetében arra kell vigyázni, hogy olyan falfelületre kerüljenek, ahol nem éri őket közvetlen napfény, mert attól károsodnak. Célszerű üveglapot is tenni a keretükbe a por ellen, ha megoldható.
Kisméretű tárgyak gyűjtésénél (ásványok, külföldi szuvenírek, órák, stb.) jó megoldás lehet, ha egy helyre, mintegy csendéletként állítjuk ki őket. Akár egy komód tetején, TV feletti vitrinben vagy a dohányzóasztal üveglapja alatt. Csoportosíthatjuk a tárgyakat szín, stílus, téma vagy forma szerint is. Ne csak a nappalit tekintsük erre megfelelő helyszínnek, kirakhatjuk őket az előszobában, fürdőben (pl. kagylókat, köveket), hálóban is.
Fontos, hogy soha ne essünk túlzásba! Ne foglalják el a szoba minden szabad sarkát a gyűjtemény darabjai – hacsak nincs erre egy külön helyiségünk. Amikor egy gyűjtemény már túl nagyra nőtt, próbáljunk meg szortírozni: csak azokat tegyük ki, amelyek a legszebbek vagy valamiért a kedvenceink. A többi elfér egy dobozban is a szekrényben.
Ha nem tudjuk, hogyan optimalizálhatnánk a meglévő helyet ennek megfelelően, vagy milyen módon mutathatnánk meg legjobban kincseinket, kérjük lakberendező segítségét.
Tavasz
Nemsokára itt a tavasz. Otthonunkba is bevarázsolhatjuk az évszakra jellemző vidám színeket – akár egész évre is.
Ha szemügyre veszünk egy tavaszi virágoskertet, láthatjuk, hogy az élénkzöld rengeteg árnyalata adja a hátteret az első virágok rikító színeinek. Leggyakrabban a kankalin sárga, fukszia, fehér, rügyzöld, élénkpiros és égszínkék fordul elő. Ezek önmagukban is hatásosak a lakásban, hogyan lehet hát mindegyiket megjeleníteni az igazi tavaszi hangulatért?
A legjobb megoldás erre a fehér használata. Semleges háttérelemként tökéletesen összhangba lehet hozni vele a sok élénk színt. Fessük fehérre (vagy törtfehérre) a falakat, a nagyobb bútorokat is ilyen anyaggal húzzuk be, padlónak pedig válasszunk semleges világosat, ha a fehéret ide már túl soknak találjuk. Az ékszerszerű színeket pedig használjuk díszítésre és kiemelésre. Legyenek ragyogóak a díszpárnák, vázák, képek, szőnyegek. Ne feledkezzünk meg az igazi, tavaszt idéző virágokról sem! Akár vágott, akár cserepes virággal töltjük meg a lakást, a legfontosabb a szín és az illat. Ennek az enteriőrnek az előnye, hogy ha meguntuk az összeállítást vagy évszakonként változtatnánk azt, akkor nagyon könnyen meg tudjuk tenni a semleges háttér miatt.
Ha bátrabbak vagyunk, vagy hosszú távra kívánjuk ezt a hangulatot megőrizni, esetleg jobban követni a természetet, akkor mi is használhatjuk a zöldet összefogó színnek. Ne féljünk tőle, ami a kertben működik, az a lakásban is fog! Fessük meleg, friss zöld árnyalatúra a falakat, kárpitoztassunk be egy-két nagyobb bútort zöld, vagy zöld mintás szövettel. Ekkor a padlónak válasszunk melegebb, középbarna tónust, ami szimbolizálhatja akár a termőföldet is. Majd a színkavalkádot itt is a kiegészítőkön és a virágcsokrokon hívjuk életre. Egy ilyen helyiségbe belépve mindenkinek mosolyogni támad majd kedve.
Sokan félnek az élénk színektől, bizonytalanok azok használatával kapcsolatban, mikor az otthonukról van szó. De ha mégis kedvenc virágaink hangulatát szeretnénk látni minden nap, kérjük lakberendező segítségét a megfelelő összeállításhoz.
Montázs
Ha valaki lakberendezőt fogad fel, legtöbbször csak egy dologban biztos: mit szeretne érezni, amikor belép a kész lakásba. Nem biztos a színekben, bútorokban sem, csak látott valahol valamit, ami nagyon megtetszett neki. Az ÉRZÉS tetszett meg benne.
Ennek kifejezésében és jobb megértésében játszik nagy szerepet a lakberendezésben a montázskészítés. De mért ne tehetnénk meg ezt mi magunk is? Kétféle módon is hozzá láthatunk:
1. Számos olyan „tárgy” van a képzeletünkben, amiket mind szeretnénk viszontlátni a kész térben. Ilyenek például a textilek, festékminták, fotók bútorokról vagy lámpákról. Egyiknek a színe tetszik, másiknak a formája, harmadiknak a mintázata. Vagy épp pontosan azt/olyat akarunk mi is. Ezeket mind felerősíthetjük például egy A3-as kartonlapra. Összerendezhetjük és megnézhetjük, hogyan mutatnak majd együtt. Képet kaphatunk az egy térbe kerülő „mindenféléről”.
2. Egy bizonyos stílust vagy hangulatot akarunk megragadni. Itt már nem kell valódi lakberendezési tárgyakat, anyagokat használni. Bármi alkalmas, aminek megfelelő kisugárzása van. Az interneten is vadászhatunk képekre vagy kivághatjuk újságokból. Ezek ugyan ábrázolhatnak egy teljes enteriőrt, de akár csak egy virágcsokrot, plüssmackót, könyvborítót, stb. is. A végcél a HANGULAT.
Álljunk neki bátran, bármelyik variációnak. Amellett, hogy remek móka, alkalmas további ötletgyűjtésre és a rengeteg „ez tetszik” dolog rendszerezésére is.
Tárolás
Mindenkinek okozott már gondot a tárolás, a tároló helyek hiánya. Ha ez a jelenség állandósul és negatívan hat mindennapjainkra, érdemes végre tenni valamit a megoldásért.
Először is: rakjunk rendet! Ez ugyan közhely, de nagyon igaz. Mindent tegyünk a helyére, vagy legalábbis oda, ahol a helye lenne, ha beférne. Majd szánjunk rá pár estét vagy egy hétvégét, hogy szelektáljunk. Dobjunk ki, adjunk el, ajándékozzunk el mindent, amire már nincs szükségünk: ősrégi számlák, évek óta nem hordott ruhák, törött játékok, felhalmozódott nylon zacskók, stb. Ha csak ennyit is megteszünk, meglepődve tapasztalhatjuk, mennyi hely szabadul fel a házban, lakásban! Fiókok, polcok állnak majd üresen.
Ekkor nézhetünk további tárolóeszközök után. Ezek segítenek az összetartozó holmik egy helyen tartásában. Vonatkoztassunk el azonban az eredeti funkciótól, mert majdnem bármiből lehet mutatós tároló, amit még a szekrényajtó mögé sem kell elrejteni. Például egy kalapdobozban tarthatjuk a szortírozásra váró családi fotókat. Egy bögréből lehet tolltartó, szebb befőttesüvegbe tehetjük a sminkvattát, kaspóba tartalék fürdőszobai kellékeket, régi kekszes dobozba varróeszközöket, fedeles fűszeres üvegbe csavarokat/szögeket és még sorolhatnánk. Mindegyiket külön fel is díszíthetjük a stílusunknak megfelelően. Zárt, egyforma dobozok esetén célszerű felcímkézni őket, hogy kinyitás nélkül is lássuk, mit tartalmaznak.
Ha jó a kézügyességünk, magunk is varázsolhatunk egy cipősdobozból vagy hobbiboltos fadobozból csinos tárolót, némi festék és csomagolópapír segítségével. Ha nem, akkor készen is megvehetjük a különféle méretű, alakú és színű díszdobozokat, speciális tárolókat. A fiókokba tehetünk plusz tartót az apró tárgyaknak, például olyat, ami eredetileg nyakkendőknek vagy teafiltereknek készült. A gyerekek holmijait is könnyebb így szortírozni és rászoktatni őket a rendre, rendszerességre.
Van, hogy nagyobb a baj: például szekrényhiány, vagy amikor többen élnek kis helyen. Ilyen esetben kérhetjük lakberendező segítségét, aki megtervezi a méretre készülő tároló helyeket, átszervezi a teret a jobb kihasználás érdekében, testre szabja a szobákat a valós funkcióknak és a bennük élők igényeinek megfelelően.
Ha jó a kézügyességünk, magunk is varázsolhatunk egy cipősdobozból vagy hobbiboltos fadobozból csinos tárolót, némi festék és csomagolópapír segítségével. Ha nem, akkor készen is megvehetjük a különféle méretű, alakú és színű díszdobozokat, speciális tárolókat. A fiókokba tehetünk plusz tartót az apró tárgyaknak, például olyat, ami eredetileg nyakkendőknek vagy teafiltereknek készült. A gyerekek holmijait is könnyebb így szortírozni és rászoktatni őket a rendre, rendszerességre.
Van, hogy nagyobb a baj: például szekrényhiány, vagy amikor többen élnek kis helyen. Ilyen esetben kérhetjük lakberendező segítségét, aki megtervezi a méretre készülő tároló helyeket, átszervezi a teret a jobb kihasználás érdekében, testre szabja a szobákat a valós funkcióknak és a bennük élők igényeinek megfelelően.
