A papírmasé (papier maché) a lakberendezéshez köthető komoly technológia volt a 19. században. A francia kifejezés jelentése: megrágott papír. Henry Clay terjesztette el Európában, aki 1772-ben meglátta benne a lehetőséget.
Franciaországban a 18. század folyamán papírmasszát készítettek főzési eljárással, amihez ragasztót kevertek, majd a keveréket formákba öntötték. Clay technológiájával viszont már nagy papírlapokat ragasztottak egymáshoz egy előre elkészített váz felületére és 2-3 rétegenként kipréselték közülük a levegőt. A széleit levágták, lenolajba mártották, majd forró sütőbe tették (természetesen ipari méreteket képzeljünk el). Ezután újabb rétegeket hordtak fel rá, míg a kívánt vastagságot elérték. A kész darab felületét lecsiszolták, majd az egészet ismét lenolajba áztatták és több óráig sütötték. Így az nem csak kemény és tartós, de vízálló is lett. Theodore Jennens 1847-ben szabadalmaztatott egy eljárást, mely során ezeket a darabokat gőzöléssel és préseléssel formára is tudták hajlítani.
Egészen az 1900-as évek elejéig készültek papírmaséból tárgyak: ál-oszlopok, székek háttámlája, ágyvégek, tálcák, varródobozok, tintatartók, asztallapok, tubákos szelencék, lovas kocsik ajtaja, gyerekjátékok, képkeretek stb. Díszlécek, rozetták, fali díszpanelek esetén jóval olcsóbb megoldást jelentett a gipsz és a faragott fa daraboknál. A használati tárgyak felületét általában feketére (esetleg vörösre, vagy sötétzöldre) lakkozták és festéssel (virágok, madarak), gyöngyház berakással díszítették, vagy lakkozás helyett aranyozták. A mesterek munkáiról ránézésre meg sem lehetett mondani, hogy nem fából készültek.
Az eredeti papírmasé darabok ma már nagyon értékesek és keresettek a gyűjtők körében.
Archívum
Emeletes ágyak
Thonet bútorok
Michael Thonet nevét a hajlított bútorgyártás úttörőjeként ismerte meg a világ. 1796-ban született Németországban. 1830-tól kísérletezett a gőzöléses technológiával, ahol az eljárás során a fát hőkezeléssel hajlítják a kívánt formára és az a formában kihűlve a továbbiakban megtartja alakját. Az 1841-es koblenzi kiállításon Metternich herceg felfigyelt rá és Bécsbe hívta, ahol egy évvel később megkapta az udvartól a jogot a gyártásra. Fiaival gyárat alapított és 1850-ben megkezdték a sorozatgyártást. Az 1851-es Londoni Világkiállításon bronzérmet nyert.
Első modelljük a 4. számú szék volt, ami a Daum kávéháznak készült. A székek lényege az egyszerűségükben rejlik. A kör alakú ülőlaphoz egyetlen U-alakú háttámla csatlakozik, mely hátul a lábakban folytatódik. Az első lábak is enyhén íveltek. A lábakat egy kör alakú merevítő köti össze. A felhasznált faanyag hengeres formájú. Ezt az alapmodellt azután sokféleképpen variálták és a háttámla kitöltésére is rengeteg lehetőséget ajánlottak. A 14. számú modell lett a legkelendőbb, mely a fentihez képest csak egy hajlított karfával bővült.
Thonet a sikert annak is köszönhette, hogy bútorai tökéletesen beleillettek az akkor virágzó szecesszió organikus stílusába. Könnyedség, anyagtakarékosság és tartósság jellemezte őket. A sokféle szék mellett készítettek asztalokat, fogasokat, bölcsőket, stb. is.
Az 1867-es Párizsi Világkiállításon már aranyérmet nyert. A cég világhírűvé vált. Thonet bútorokat a mai napig gyártanak, mostanában ismét divatos berendezési tárgyaknak számítanak. A régi darabokat festéssel könnyű felújítani és a mai ízléshez igazítani.
Kérje lakberendező segítségét örökölt darabjai felújításához, az Ön otthona stílusának megfelelően.
Színfoltok használata
A semleges színekkel (feketék, fehérek, bézsek, barnák, szürkék, krémszínek) berendezett enteriőrben is szükségét érezhetjük egy kis színnek, ami felfrissíti, vidámabbá teszi a látványt. A lakberendezési elemek bármelyikét színessé tehetjük, sőt egyszerre akár több színt is használhatunk. Ezek lehetnek egymással harmonizáló, vagy egymást erősítő színek is. A kívánt hatás eléréséhez legyünk bátrak és ne a pasztellek, hanem a telített, erősebb árnyalatok közül válasszunk. Ezek a színes elemek magukra vonják majd a figyelmet, fókuszpontként funkcionálnak, ezért legyenek dekoratívak. Amit át kell gondolni: mennyire lesz költséges és/vagy időigényes ezek cseréje, ha változik az ízlésünk, vagy megunjuk a most kiválasztott színt.
A legkönnyebben és legolcsóbban cserélhető elemek például a díszpárnák, képek, vázák, ágytakaró, kisebb dísztárgyak, vágott virág. Nem okoz gondot egy új darab beszerzése, ha már más színre vágyunk. Az egész lakásban végigvihetjük segítségükkel a színfoltunkat, mégsem uralkodnak a helyiségeken.
A függönyök és szőnyegek már jóval nagyobb felületen jelenítik meg az erősebb színt, így ehhez bátrabbnak kell lenni. Cseréjük kicsit költségesebb és több utána járást is igényel. A színes lámpatestek nagyon mutatósak lehetnek, azonban drágábbak is a „szokványos” termékeknél.
Talán a legdekoratívabb megoldás a kárpitos bútorok kiemelése ezzel a módszerrel. Válasszunk klasszikus formájú, időtlen darabot, amire bármilyen szín illik majd. Nappaliban a kanapé és a fotelek, étkezőben a székek, hálóban a kárpitos fejtámla lehet a fókuszpont. Az átkárpitozást bármikor elvégzi egy szakember.
Időigényes és költséges a színes korpuszbútorok (könyvespolc, komód, éjjeliszekrény, konyhasziget, stb.) átfestése, ha meguntuk a mostani színt. Mégis érdemes ezt a megoldást választani, mert sokkal látványosabb lesz a végeredmény, mintha csak egyszerű kiegészítőkkel próbálnánk meg színt csempészni a helyiségbe. Régi darabok is új életre kelhetnek a festés által. Az igazán bátrak a beltéri ajtókat is átfestethetik a kiválasztott színre.
A fürdőszobai dekorcsempéhez és konyhai cseppfelfogóhoz, csak akkor válasszunk színes csempét, ha biztosak vagyunk benne, hogy ez hosszú távra szól. Nagy munkával és felfordulással jár ennek a cseréje. A színes háztartási gépek beállítása egy egyszínű konyhába, vagy fürdőszobába szintén látványos megoldás, ugyanakkor költséges is.
Kérje lakberendező segítségét az Ön otthonának megfelelő színfolt kiválasztásához és a megvalósításhoz.
Kanapé választás
A nappaliba bekerülő bútorok közül a kanapé általában a legnagyobb darab. Kiválasztása sokaknak okoz problémát, hiszen központi elemről van szó, ami rendszeres használatnak van kitéve és sok pénzbe kerül, ezért senki nem akar hibázni. Néhány dolgot érdemes átgondolni, mielőtt vásárolni indulnánk.
A karfa nélküli kanapé vizuálisan tágasabbnak mutatja a teret. Jobban kihasználható az ülőfelülete, mert a karfa helyére is lehet oldalvást ülni. Kicsi szobában, ahova eleve kisebb bútor fér csak be, ez fokozottan érvényes.
Ha látszik a bútor négy lába, azaz nem takarja azokat a kárpit, vagy nem teli vázas az alja, légiesebbnek tűnik majd az összhatás és könnyebben lehet takarítani alatta. Ezzel egy plusz színt és anyagot is használhatunk a látvány kialakításakor.
Praktikusabb az egybefüggő ülőpárna az osztott helyett, mert így többen is le tudnak kényelmesen ülni. Az osztásra viszont már senki nem ül le, hiába lenne még hely. A túl süppedős ülőpárnáról nehéz felállni és könnyen megfájdulhat a derekunk, így jobb, ha az kicsit keményebb anyagból van és tartja a rajta ülőt.
A kárpit anyagának kiválasztásakor vegyük figyelembe a tisztíthatóságot és sérülékenységet, főleg kisgyermekes család esetén. A bőr mutatós anyag, az évek múlásával csak nemesedik, ha vigyázunk rá, de nyáron meleg, télen hideg érzetet kelt, mikor ráülünk.
A kanapé színe a mérete miatt is fontos. Célszerű a semleges színek közül választani, hogy a szoba átrendezése és az ízlésünk változása esetén is jól variálható legyen. Költséges és időigényes az átkárpitozás, de természetesen az is jó megoldás. Az egyszínű kanapét könnyen feldobhatjuk mintás, vagy kontrasztos színű díszpárnákkal, amiket könnyű lecserélni, ha meguntuk a látványt.
Válasszunk ki néhány modellt, ami tetszik és a méreteik alapján készítsünk csomagolópapírból sablonokat. Ezekkel megnézhetjük, mekkora helyet foglal majd el a valóságban a kanapé a mi otthonunkban, ténylegesen elfér-e körülötte a többi bútor és mennyi közlekedő tér marad. Így könnyebben dönthetünk például arról is, hogy L-alakú kanapét vásároljunk-e.
Hosszú távra gondolkodunk, ezért nagyon fontos a minőség! Az ülő- és hátpárnák töltetét ki lehet cseréltetni, ha elhasználódik, de a váz legyen masszív, strapabíró. Emeljük meg a bútor egyik elülső lábát. A másik elülső lábnak is vele kell emelkedni. Amennyiben az a földön marad, a váz nem elég stabil, csavarodik.
Vásárlás előtt mindig próbáljuk ki, hogy valóban kényelmes, az életmódunknak megfelelő darab legyen! Kérje lakberendező segítségét a tökéletes kanapé kiválasztásához.
Saját munka 10.
Kerti tűzrakó hely
Az őszi esték beköszöntével sem kell feladnunk a kertben töltött mindennapi pihenést. Bár naplemente után a levegő már hűvösebb, a gyakoribb esőktől pedig nedves lehet a terasz és a pázsit, van néhány trükk, melyekkel mégis kellemes légkört teremthetünk.
Alakítsunk ki egy tűzrakó helyet a ház közelében. Akár magunk is építhetünk maradék téglából, terméskövekből, betonból, stb. Egészítsük ki egy oda vezető, könnyen tisztán tartható kerti úttal. Ha formája, színe, alakja igazodik a ház stílusához, akkor tökéletes kiegészítő elem lesz, mely belesimul a környezetébe, de képezheti szerves részét akár a terasznak is.
A tűzrakó körül szükség lesz elegendő ülőhelyre. Földbe süllyesztett rész kialakítása esetén maga a perem szolgálhat padként. A szélét rakjuk ki kővel, vagy kezelt fával. Párnákkal borítva kényelmes lesz mindenki számára. Amennyiben a tűzrakót önmagában építjük meg, állíthatunk köré karfás kerti székeket. A hideg ellen terítsünk rájuk vastag plédeket is a párnák mellett. Ezek a műanyagon kissé csúszhatnak, ezért jobb, ha a bútorok fából, vagy fémből készülnek.
A hordozható tűzrakó általában fémből készül, lehet nyitott, vagy zárt tűzterű, többféle színben és formában. Segítségével a lekövezett nyári reggeliző sarkot könnyű átalakítani őszi melegedős hellyé. Előnye, hogy bárhol felállíthatjuk, ahol van szabad terület, vagy megtetszik a kilátás.
A csendes őszi eső se vegye el a kedvünket! Ha nem fúj a szél, nem kell bemennünk a házba: a napernyők ilyenkor is jó szolgálatot tesznek. Állítsunk fel párat az ülőhelyek és a tűz fölé. Az eső illata és az égő fa pattogása kellemes adalék lesz a beszélgetésekhez.
Kérje lakberendező segítségét a kültér hangulatossá tételéhez is.
Rendezett íróasztal
Iskolakezdésre a szülők már minden előírt eszközt megvettek gyermeküknek: füzetek, ceruzák, olló, kréták, stb. Ezeket tárolni is kell a gyerekszobában. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy erre a célra külön szekrényt tudjon beállítani az íróasztal mellé, vagyis ezt a problémát az asztalon és a mögötte lévő falrészen kell megoldania.
Legyen rend és rendszer, amikor a gyerek leül tanulni: könnyen megtalálható és elérhető minden eszköz, mégis elegendő szabad felület marad a „munkára”, majd annak végeztével könnyű ismét elpakolni mindent a helyére. Célszerű olyan íróasztalt vásárolni, melynek van pár fiókja. Hasznos, ha tartozik hozzá felépítmény is.
A rendetlenség elkerülésére helyezzünk minden fiókba fedél nélküli tároló dobozokat, különböző méretekben: ezek lehetnek akár fém, vagy karton csokoládés dobozok, kis üvegtálkák, kitisztított testápoló tégelyek, vagy bármi más, aminek a magassága még belefér a fiókba. Ezekbe tehetjük bele a zsírkrétákat, radírokat, rajzszöget, vagy minden, amúgy könnyen szétszóródó dolgot.
Mi is készíthetünk felépítményt a már meglévő asztalhoz: egy 2-3 fiókból álló tároló doboz tökéletes erre a szerepre. Az asztallap két szélére erősítsünk fel egy-egy darabot, fessük le a kívánt színre, de akár maradék tapétával is boríthatjuk. Ha színes, vidám és játékos tároló rendszert alakítunk ki, a gyerekek is könnyebben rávehetők a használatukra.
Készítsünk olyan hátfalat az asztalhoz, melynek egyik felét táblafestékkel festjük le, másik felét pedig parafával borítjuk. Így emlékeztetők írhatók és gyakran használt kellékek is kitűzhetők rá.
Az asztal fölé szereljünk fel polcokat, melyeken elférnek fedeles dobozok, illetve az éppen nem használt tankönyvek és füzetek. Ha még nagyobb rendet szeretnénk, akkor erre kerülhet ajtó is. Fontos, hogy a gyerek elérje ezeket.
Az asztalon helyezzünk el tolltartónak egy régi bögrét, vagy újrahasznosított konzervdobozt, befőttes üveget. A gyakran használt olló, toll, vonalzó számára tökéletes tárolóhely lesz.
Természetesen a felnőttek íróasztala is rendszerezhető a fenti módszerekkel… Kérje lakberendező segítségét a szűkös tanulósarok teljes kihasználásához!
Lingel bútor
Lingel Károly 1864-ben alapította vállalkozását, mely bútorgyárrá nőtte ki magát. Később két fia is csatlakozott hozzá, így jött létre a Lingel Károly és Fiai Első Magyar Faáru- és Bútorgyár nevű cég.
Legismertebb és legkeresettebb termékük az úgynevezett amerikai típusú könyvszekrény volt. Eredetileg az USA-ban gyártottak ilyet, de hamarosan elterjedt Európában is. Ez gyakorlatilag egy önálló elemekből összeállítható szekrénysor, melynek polcai üvegezett, felfelé nyíló és betolható ajtókkal védettek, így a könyvek nem porosodnak, mégis jól látszanak és díszítik a szobát.
Ez a szekrény része volt az irodabútor családjuknak. Lingel felismerte a bürokrácia terjedését és az azzal járó keresletet, ezért kezdett el íróasztalokat, postai pultokat, különféle tároló szekrényeket gyártani.
A két háború között már konyhába és lakószobába szánt bútorcsaládokat is készítettek. Ezek alkalmasak voltak a tömegtermelésre, így gyorsan ki tudták szolgálni a nagyobb számú megrendeléseket is. A tervezés során figyelembe vették az Art Déco térhódítását.
Az államosításkor BUBIV néven olvasztották be a céget, de 1997-ben a család újra indította azt, így replikaként ismét kapható a könyvszekrény. Az eredeti darabok nagyon keresettek az aukciókon. Nem csak értékesek, de szépek és praktikusak is. Tökéletesen illenek egy klasszikus stílusú könyvtárszobába.