Pár évtizeddel ezelőtt nagy divat volt a boltív, főként a belső ajtónyílások, átadó ablakok kialakításánál. A napjainkban történő felújításkor a legtöbben szeretnének megszabadulni tőlük. Ha ezek a boltívek gipszkarton segítségével, utólag lettek kialakítva, akkor könnyű lebontani őket. Azonban a falazás részeként megépített boltívek esetén a bontás időigényesebb, nagyobb kosszal jár és többe is kerül. Nem biztos, hogy a tulajdonosnak van erre lehetősége. Lássunk néhány bontás nélküli módszert az eltüntetésükre, vagy a környezetbe olvasztásukra.
A függönyözés a legegyszerűbb megoldás. Nem csak ablakok, de belső ajtónyílások esetén is alkalmazható. A drapériával takarjuk el a boltív felső, íves részét, a két oldalsó függönnyel pedig szögletes formát adunk neki. Ablakok esetén drapéria helyett rolót is használhatunk.
Az ajtó nélküli belső nyílásokat zárjuk le egy szögletes ajtóval úgy, hogy a boltív felső részét befalazzuk. Ha ehhez nem elég magas a nyílás, de oldalt van elég hely, akkor falon kívüli tolóajtót is beszerelhetünk. Akkora legyen az ajtólap, hogy az íves részt is takarja. A nyílás azon oldalán helyezzük el, ahonnan zavaróbb a boltív látványa (közösségi terek, bejárat felől).
A funkcionálisan ki nem használt átadó ablakba tetessünk tükröt, alá pedig egy konzolasztalt, vagy komódot. Bár a boltív megmarad, a tükörben látott kép elvonja a figyelmet az alakjáról és hasznossá teszi azt a teret is.
A bepolcozott boltíves átadóablak remek tárolási, sőt kiállítási lehetőséget rejt. Így a dísztárgyak kerülnek fókuszba a forma helyett.
További lehetőségekhez kérje lakberendező segítségét.
Archívum
Gótikus stílus
A gótikus (jelentése: barbár) stílus a XIII-XIV. század fordulóján született meg Franciaországban. Az épületek ég felé törése, a fény előtérbe kerülése jellemezte. A csúcsíves keresztboltozatnak és a legyezőszerű bordáknak köszönhetően a falak vékonyabbak lettek, nagyobb ablakok beépítése vált lehetővé. Az egyházi építészet elemei átkerültek a világi építészetbe, így a lakóházak, paloták is követték ezt a stílust. Fontos lett a kényelem, a lakóterek azonban még nem különülnek el. A fűrészmalmoknak köszönhetően megjelenik a deszka, mint építőelem, ami a keretbetétes szerkezetek alapja. A bútorok méretei megnövekednek, létrejönnek az első szekrények (eddig ládákat használtak tárolásra). A csúcsíves- és rózsaablakokba színezett üvegek kerültek, melyek már nem csak a szentek, hanem királyok, lovagok hősi tetteit is elmesélik.
A gótikus stílus újjászületése a neogótika, mely a XVIII. századi Angliában jelent meg. Fénykora a XIX. században, a romantika időszakában volt. A gótikus stílusjegyeket használta fel, de idealizált formában, a középkori értékek dicsőítésével (hűség, hit, lovagiasság, bátorság, stb.) együtt. Számos kastélyt, lakóházat építettek ebben a stílusban, de ekkor épült például a Houses of Parliament és a Tower Bridge is. A díszítőelemeket is átvették: szobordíszek, csipkézett oromzat, csúcsdíszek, csúcsíves ablakok színes üveg betéttel. Nem csak maguk az épületek, hanem a bútorok is ennek megfelelően készültek. Az enteriőrökben a sötétbarna fa volt a domináns elem, a kárpitozáshoz nehezebb anyagokat (bőr, bársony) használtak, a többi szín is sötét tónusú (bordó, sötétzöld, sötétkék) volt. Tapétával alkották újra a falfülkéket, ami egy lényegesen olcsóbb megoldást jelentett.
Napjainkban a gótikus stílus a gót/gótika formában jelenik meg, ami szintén sötét színeket használ (fekete, mélykék, sötétlila) és félelmet keltő elemekkel vegyül, köszönhetően a vámpírtörténetek népszerűségének, melyek filmes megjelenésében ez a látványvilág az alapvető. Régi templomok, neogótikus épületek lakóházzá alakításakor már nem feltétlenül tartják meg a sötét színvilágot. A világosra festett falak, a kényelmesen kárpitozott ülőbútorok, a megfelelő világítás kialakítása és a terek tagolása remekül kiemeli a gótikus stílusjegyeket és tökéletes összhangba hozza a látványt.
Egy teljesen átlagos otthonban is megvalósítható a gótikus stílus, az arányok és megfelelő mennyiségek figyelembe vételével. Ehhez kérje lakberendező segítségét.
Tavaszi dekor
Csirkeháló üveg helyett
Papier maché
A papírmasé (papier maché) a lakberendezéshez köthető komoly technológia volt a 19. században. A francia kifejezés jelentése: megrágott papír. Henry Clay terjesztette el Európában, aki 1772-ben meglátta benne a lehetőséget.
Franciaországban a 18. század folyamán papírmasszát készítettek főzési eljárással, amihez ragasztót kevertek, majd a keveréket formákba öntötték. Clay technológiájával viszont már nagy papírlapokat ragasztottak egymáshoz egy előre elkészített váz felületére és 2-3 rétegenként kipréselték közülük a levegőt. A széleit levágták, lenolajba mártották, majd forró sütőbe tették (természetesen ipari méreteket képzeljünk el). Ezután újabb rétegeket hordtak fel rá, míg a kívánt vastagságot elérték. A kész darab felületét lecsiszolták, majd az egészet ismét lenolajba áztatták és több óráig sütötték. Így az nem csak kemény és tartós, de vízálló is lett. Theodore Jennens 1847-ben szabadalmaztatott egy eljárást, mely során ezeket a darabokat gőzöléssel és préseléssel formára is tudták hajlítani.
Egészen az 1900-as évek elejéig készültek papírmaséból tárgyak: ál-oszlopok, székek háttámlája, ágyvégek, tálcák, varródobozok, tintatartók, asztallapok, tubákos szelencék, lovas kocsik ajtaja, gyerekjátékok, képkeretek stb. Díszlécek, rozetták, fali díszpanelek esetén jóval olcsóbb megoldást jelentett a gipsz és a faragott fa daraboknál. A használati tárgyak felületét általában feketére (esetleg vörösre, vagy sötétzöldre) lakkozták és festéssel (virágok, madarak), gyöngyház berakással díszítették, vagy lakkozás helyett aranyozták. A mesterek munkáiról ránézésre meg sem lehetett mondani, hogy nem fából készültek.
Az eredeti papírmasé darabok ma már nagyon értékesek és keresettek a gyűjtők körében.
Variációk 7.
Asztalközép 9.
Rendezett fészer
Hamarosan ismét itt a tavasz, a kerti munkák kezdetének ideje. Lényegesen könnyebb a kezdés és a tervezett ütemezés betartása, ha az ehhez szükséges összes felszerelés rendezetten, egy helyen megtalálható. A ház és a kert mérete, valamint az ott lakók kerthez való viszonya adja meg, kinek mekkora helyre van szüksége.
A legpraktikusabb megoldás egy különálló kerti fészer, ahol még kisebb munkálatok elvégzésére is van hely, ha esős lenne az idő. Állítsunk be egy asztalt, mely elég magas ahhoz, hogy állva is kényelmesen dolgozzunk rajta (átültetés, címkézés, dugványozás, stb.). Zárt tárolóra valószínűleg kevesebb szükség lesz, a nyitott polcrendszer praktikusabb helykihasználást jelent. A kézi szerszámokat (metszőolló, olló, kislapát, stb.) akasszuk fel kampókra, így jobban szellőznek az alapos letisztítás után és karnyújtásnyira lesznek. A zsinórokat, köteleket, vékony drótokat fűzzük fel egy konyhai papírtörlő adagolóra a könnyebb kezelhetőség kedvéért. A nagyobb gépeknek, amilyen a fűnyíró és a kerti grill, készítsünk méretre egy-egy ajtó nélküli szekrényt, ahonnan könnyű ki-betolni, amikor szükség van rájuk. Így a felettük levő tér is szabadon felhasználható, mivel nem akadályozzák, hogy odaférjünk ahhoz a falszakaszhoz. A nagyobb szerszámokat (hólapát, lombseprű, stb.) szintén a falra szerelt kampókra tegyük, hogy rendezettebb legyen az összhatás és így nem is botlunk beléjük. Ha lehetőség van rá, válasszunk olyan fészert, aminek ablaka is van, de a megfelelő világításról mindenképpen gondoskodjunk.
Amennyiben nincs lehetőség külön fészerre, alakítsuk ki a garázsban a kerti szerszámok helyét. Az oldalfalra felakaszthatjuk a seprűt, gereblyét, ásót, stb. Ha elég széles és magas az épület, fejmagasságtól kezdve építsünk be zárt szekrényeket, ahol a cserepeket és egyéb kellékeket tarthatjuk. Az ajtóknak köszönhetően semmi nem esik rá véletlenül a garázsban álló autóra.
Ha csak a pincében, vagy a padláson van elég hely a kerti eszközök tárolására, akkor is követhetjük a fenti ötleteket, csak kicsit fárasztóbb lesz felhozni/levinni, amire éppen szükségünk van. Megfelelő világítás mellett azonban itt is kialakíthatók kellemes munkasarkok. Ahol van üvegház, ott annak egyik szegletében is berendezhetjük a „munkaállomásunkat”. Amennyiben semmilyen más lehetőségünk nincs, a házon belül, a kertbe vezető ajtó mellé tegyünk egy alul zárt, felül polcos szekrényt, így a legszükségesebb dolgok mindig kéznél lesznek a kertbe menet.
A lakberendező a kerttel kapcsolatos rész funkcionális, mégis dekoratív kialakításában is tud segíteni.