Hálaadás

A hálaadás (Thanksgiving) egy észak-amerikai nemzeti ünnep. Kanadában október második hétfőjén, az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökjén tartják. A karácsony mellett ez a legnagyobb családi ünnep, az USA-ban egyben a karácsonyi időszak kezdete is. Története 1621-ig nyúlik vissza, amikor az előző évben érkezett telepesek a betakarítások után hálát adtak az éves termésért.
A hálaadásnapi vacsora jellegzetes fogásokból áll: egészben sült pulyka, krumplipüré, áfonyaszósz, zöldbab és sütőtökös pite. Az emberek általában a pénteki napot is kiveszik szabadságnak, így az egész család együtt ünnepel a hosszú hétvégén. A szépen terített asztal nagyon fontos ezen az eseményen. Legtöbbször külön étkészletet tartanak erre az alkalomra, főként meleg színekben. A levesestál sokszor pulyka alakú, a mélytányér helyett tököt formázó csészék kerülnek a tányérokra, az ültető kártyát körtébe/almába szúrva helyezik el az asztalon –, hogy csak néhány példát említsünk.
Az ősz jellegzetes terményeit (például tök, kukorica, diófélék) és színeit (narancs, barnák, mustársárga, bordó, stb.) használják fel a dekorációhoz. Nem csak a benti, de a házhoz tartozó kinti teret is feldíszítik leveles-bogyós ágakkal, cserepes krizantémmal, ajtókoszorúval. Megfelelő színű papírból nagy kokárdákat, pulyka figurákat, hatalmas pomponokat készítenek. Maradék textilekből vagy kartonból kivágják a hálaadás betűit és egy szalagra felragasztva girlanddá formálják, például a kandallópárkányra, vagy a lépcsőkorlátra akasztva. A büféasztalra kerülő édesség és szendvicsfalatkák is lehetnek ötletesek: kekszekből, vagy marcipánból kis pulykákat formálnak, a szendvicseknek pedig fogvájóra tűzött olajbogyós „farktolla” van.
Az enteriőr stílusától függően használhatunk egyéb díszítést is az ősz jellemző színei mellett, például ezüstöt, aranyat, meleg fehéreket vagy krémszínt. A gyertyák és mécsesek fénye megadja a kellemesen meleg összhatást.
Ha Önnek is megtetszett a hálaadás hangulata és szeretné otthonát késő őszi díszbe öltöztetni, kérje lakberendező segítségét a dekorációhoz.

Facebook

Klasszikusan modern világítás

Klasszikus világítás újraértelmezve – modernebb, de változatlanul elegáns megjelenés

Facebook

Kerti szerszámok tárolása

A kerti munkák végeztével a szerszámainkat tiszta, száraz állapotban, rendszerezetten tároljuk télen, hogy jövőre is segítségünkre legyenek a kert szépítésében

Facebook

Gyarmati stílus

Amikor a XIX. században a britek meghódították Indiát, gyarmati telepeket hoztak létre szerte az országban. Számos család költözött oda a feladatok ellátása és a meggazdagodás reménye miatt. A földrész klímája azonban nagyon szokatlan volt számukra: fullasztóan meleg levegő, tűző nap, monszunesők, magas páratartalom. Az általuk épített házak és azok berendezése is azt a célt szolgálta, hogy szabadon áramolhasson otthonukban a hűsítő fuvallat és a naptól védve elviselhetőbb legyen számukra a környezet. Létrejött a gyarmati stílus.
A koloniál építészeti stílusjegyek közül legjellemzőbbek az egész ház hosszán végighúzódó fedett verandák, ahol a tető kinyúló részét oszlopok tartják, a hatalmas ajtók és ablakok spalettákkal kiegészítve, valamint a nagy belmagasság. Az épületek egy- vagy kétszintesek.
A berendezés kialakításakor helyi alapanyagokat használtak. Jellemző a sötétbarna (ében, teak, mahagóni) fapadló és bútorok. A levegő mozgatását mennyezeti ventilátorokkal oldották meg, melyek anyaga szintén helyi, természetes fa vagy fűféle volt. A díszítőelemeket és mintákat is átvették. A bútorok formája azonban brit maradt. Az ülés és/vagy háttámla gyakran fonott. A kárpitok könnyedek, legtöbbször fehér vagy bézs színűek. A rovarok ellen muszlin függönyökkel védekeztek, amit a baldachinos ágyra is ráterítettek. A falak világos színűek (fehér, krémszín), ami kellemes kontrasztot alkot a sötét bútorokkal és hűsítő érzést kelt. Hatalmas, cserépbe ültetett pálmákat, páfrányokat és egyéb zöld növényeket helyeztek el a ház minden szegletében.
Itt is megtartották a rájuk jellemző eleganciát és kényelmet. Elmaradhatatlanok a kifinomult használati tárgyak porcelánból, ezüstből, kristályból. Ezeket az anyaországból szállították át a gyarmatokra. A ruházatuk a nehéz körülmények között is formális maradt, csak a felhasznált anyagok könnyedebbek és jellemzően fehérek.
Kérje lakberendező segítségét, hogy Ön is megvalósíthassa otthonában a gyarmati stílus hangulatát.

Facebook

TV sorozatok

Kedvelt TV sorozatok korhű környezetben
– Poirot: art deco
– Downton Abbey: viktoriánus
– Borgiák: reneszánsz

Facebook

Színpárok 9.

Színpárok: sárga-pink

Facebook

Thomas Kinkade munkássága

Thomas Kinkade 1958. január 19-én született Kaliforniában, Placerville-ben. Már négy éves korában egyértelmű volt, hogy művész lesz belőle. „Mindig is az a fiú voltam, aki tud rajzolni” – emlékszik vissza – „Megvolt ez a tehetségem és ez volt az egyetlen, amivel kivívtam a környezetemben élők tiszteletét.” Tizenhat éves korára kiváló festő lett belőle az ismert művésznél, Glen Wesselsnél töltött tanulóidő alatt.
A Berkley Egyetemen, majd a pasadenai Művészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1980-ban, a diploma után, barátjával New Yorkba utazott, miközben tájképvázlatokat készítettek az utazás minden állomásánál. Ezekkel állítottak be a kiadó Waton Guptillhoz, aki meg is jelentette a vázlatkönyvet 1982-ben.
A könyv népszerűsége juttatta el a két művészt a Ralph Baksi Stúdióba, ahol a Tűz és Jég című rajzfilm háttereit készítették el (1983). Kinkade hamarosan elkezdte tanulmányozni a fényt. Valószínűleg ez az intenzív filmes munka volt az alapja mesterfokú fényábrázolásának. Ebben az időszakban kapta a Fény Festője becenevet. Ezután kezdte el önálló festői pályafutását: saját képeit adta el galériáknak Kalifornia szerte.
Festményeit az intenzív megvilágítás és a telített pasztell színek jellemzik. Témájuk idilli és bukolikus, legtöbbször vidéki házakat, utcarészleteket, természetes vizeket ábrázolnak. Elsősorban szülővárosa utcáit és a környező tájat festette meg. Képeit sokszor nevezték giccsesnek, de ő ezt nem bánta. Bírálták azért is, mert munkáit utánnyomásban is árulta. Kínában és Thaiföldön ő az egyik legkeresettebb festő, képeit ott nagy számban hamisítják. Érdekesség, hogy a nagyobb elektronikus képeslapküldő portálokon a karácsony kategóriában nagyrészt az ő tájképei választhatók.
Munkájáért számos díjjal jutalmazták. 2002-ben beiktatták a Kaliforniai Turisztikai Hírességek Csarnokába. Szintén 2002-ben felkérték a Salt Lake City-ben tartott téli olimpia megörökítésére, valamint díjazták a gyermekek jólétéért folytatott tevékenységét is. 2003-ban a Make-A-Wish Alapítvány szóvivőjének választották. Kétszer kérték fel a washingtoni Nemzet Karácsonyfájának megfestésére. 2004-ben az utóbbi 25 év legtöbbet díjazott művésze lett. 2005-ben az év grafikus művészének választották.
Életéről több könyv és film is készült. 2012. április 6-án hunyt el otthonában. A kaliforniai Saratogában temették el.
Mivel művei mindegyike erőteljesen színes és szinte világít a megfestett fénytől, szakértelemmel kell elhelyezni őket egy adott enteriőrben. Ehhez kérje lakberendező segítségét.

Facebook

Üvegből különlegeset

Üvegből készültek: hétköznapi használati tárgyak elegáns kivitelezéssel

Facebook

Műgyümölcsök

Műgyümölcs dekoráció ÍZ-lésesen

Facebook

Speciális színárnyalatok

A különböző színárnyalatok számos fantázianevet kaptak már az idők során. Jó néhányuk között csak minimális az eltérés, de a divat mindig újat diktál. Ugyanígy volt ez régen, a történelmi stílusoknál is. A klasszikus, népszerű árnyalatokat számos cég felhasználja, de természetesen van eltérés a színek között az azonos név ellenére is. Az sem mindegy, hogy milyen felületen alkalmazzuk őket: falfesték, textil, porcelán, stb. Nézzük néhány példát:
Kacsatojás kék (Duck Egg Blue): világos, lágy, enyhén zöldes kék szín, kis szürkével vegyítve. Sötétebb árnyalatai is a pasztellek közé tartoznak. Eredetileg kínai porcelánokon használták, innen került át Európába. Nevét a tőkés réce tojásának színe után kapta. Számos stílushoz illik, minden helyiségben jól mutat. Megnyugtató, barátságos, hívogató enteriőrt hoz létre. Gyakorlatilag nem lehet túlzásba vinni a használatát.
Versenyzöld (British Racing Green): eredetileg egy mély, majdnem fekete szín, melynek világosabb, élénkebb zöld árnyalatai is elterjedtek. Amint a neve is mutatja, az autósporttal kapcsolódik össze, a Napier versenyautók színének választották 1903-ban. Elegáns, tradicionális, sötét szín, amely mélységet ad a térnek. Nagyobb felületen való használata megfelelő világítást igényel.
Wedgewood kék (Wedgewood Blue): világos, mégis élénknek számító kék szín, csipetnyi szürkével és lilával vegyítve. Az 1759-ben alapított Wedgewood porcelángyár után kapta a nevét, mely ezt a színárnyalatot használta bizonyos matt felületű termékein (jasperware). Önmagában is fényűző hatást kelt, de fehérrel párosítva ez még fokozható. Levegős, mégis uralkodó árnyalat.
Bivalyvér vörös (Oxblood Red): meleg mélyvörös szín, sötétbarna és lilás tónussal. A megnevezés először 1700 körül bukkant fel. Kedvelt őszi-téli szín volt. Gyakran használják ma is hagyományos bőrbútorokhoz. Elegánsabb, mint a piros árnyalatok többsége, erőteljes, de mégsem tolakodó. Nagy felület esetén (pl. falszín) ellensúlyozni kell.
Ha tehetjük, vigyük magunkkal azt a tárgyat, melynek a színe eredetileg megtetszett. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, kérjük lakberendező-színtanácsadó segítségét a választáshoz.

Facebook