Amikor a XIX. században a britek meghódították Indiát, gyarmati telepeket hoztak létre szerte az országban. Számos család költözött oda a feladatok ellátása és a meggazdagodás reménye miatt. A földrész klímája azonban nagyon szokatlan volt számukra: fullasztóan meleg levegő, tűző nap, monszunesők, magas páratartalom. Az általuk épített házak és azok berendezése is azt a célt szolgálta, hogy szabadon áramolhasson otthonukban a hűsítő fuvallat és a naptól védve elviselhetőbb legyen számukra a környezet. Létrejött a gyarmati stílus.
A koloniál építészeti stílusjegyek közül legjellemzőbbek az egész ház hosszán végighúzódó fedett verandák, ahol a tető kinyúló részét oszlopok tartják, a hatalmas ajtók és ablakok spalettákkal kiegészítve, valamint a nagy belmagasság. Az épületek egy- vagy kétszintesek.
A berendezés kialakításakor helyi alapanyagokat használtak. Jellemző a sötétbarna (ében, teak, mahagóni) fapadló és bútorok. A levegő mozgatását mennyezeti ventilátorokkal oldották meg, melyek anyaga szintén helyi, természetes fa vagy fűféle volt. A díszítőelemeket és mintákat is átvették. A bútorok formája azonban brit maradt. Az ülés és/vagy háttámla gyakran fonott. A kárpitok könnyedek, legtöbbször fehér vagy bézs színűek. A rovarok ellen muszlin függönyökkel védekeztek, amit a baldachinos ágyra is ráterítettek. A falak világos színűek (fehér, krémszín), ami kellemes kontrasztot alkot a sötét bútorokkal és hűsítő érzést kelt. Hatalmas, cserépbe ültetett pálmákat, páfrányokat és egyéb zöld növényeket helyeztek el a ház minden szegletében.
Itt is megtartották a rájuk jellemző eleganciát és kényelmet. Elmaradhatatlanok a kifinomult használati tárgyak porcelánból, ezüstből, kristályból. Ezeket az anyaországból szállították át a gyarmatokra. A ruházatuk a nehéz körülmények között is formális maradt, csak a felhasznált anyagok könnyedebbek és jellemzően fehérek.
Kérje lakberendező segítségét, hogy Ön is megvalósíthassa otthonában a gyarmati stílus hangulatát.