Egy ülőbútor több különböző, de egymással harmonizáló textillel kárpitozva
Rusztikusan
Rózsa
Hasznos kiegészítők 6.
Angol kert
Amikor a kertre terelődik a beszélgetés, gyakran hallani emberektől, hogy ő egy tipikus angol kertre vágyik, mert az gyönyörű. Valóban: az angolok kertművészete magas szintű, még a legkisebb területből is képesek kertet varázsolni. De vajon milyen a „tipikus” angol kert? Mint majdnem mindennek, ennek is van történelmi fejlődése, a különböző korokban más-más kialakítású kertet tartottak szépnek. Néhány példa időrendbe szedve:
A Tudor korban a hurkolt (knot) kert számított a legdivatosabbnak. Alacsony sövényekből álló bonyolult mintát alkottak, ahol a sövény vonalai egymást keresztezték és a nyírási mód miatt úgy tűnt, mintha egymás alatt folytatódtak volna. Ezeket általában a hálószobák ablakai alá telepítették, hogy onnan kitekintve kellemes látványt nyújtsanak. Mivel a sövény örökzöld növényekből állt, télen is élvezhető volt a kert.
A XVII. században úgynevezett parterre-k adtak helyet a virágoknak. Ezek alacsony sövénnyel elkerített, szimmetrikusan elhelyezett területek voltak, köztük gyepes vagy kavicsos utakkal. A színes virágfoltok kiemelkedtek a zöld környezetből. Versailles nagy hatással volt a korra. A hosszú, lépcsős vízesés is fontos látványelem volt ekkor.
Lancelot „Capability” Brown tájépítész neve fémjelzi a XVIII. századi kertépítészetet. Munkásságának legfőbb jellemzői a nagy füvesített terek, hatalmas fák ültetése, a környező táj bevonása a látványba és építészeti fókuszpontok (pavilonok, hidak, mű-romok) elhelyezése a területen. Maga a stílus még a XIX. század első felében is kedvelt volt.
A viktoriánus időkben jelentek meg az üvegházak, melyek státusszimbólumok is voltak költséges fenntarthatóságuk miatt. A növényvadászok bejárták a világ legeldugottabb zugait is új, egzotikus fajok után kutatva (rododendron, orchidea, jázmin, stb.). A virágágyások a szivárvány minden színében egyszerre pompáztak. Divatba jöttek a sziklakertek és a látványosan ültetett konyhakertek is. Rengeteg időt szántak a növénygondozásra.
A közelmúlt és napjaink angol kertjei elég változatosak. Talán a füves terület két oldalán végigfutó egynyári növényekből álló szegélyek és a vidéki stílusú kertek a legelterjedtebbek. Az előbbit minden évben újra kell telepíteni, ami lehetővé teszi újabb és újabb fajták kipróbálását. A vidéki kert jellemzője – a rózsák mellett – a vadon is élő virágok ültetése, melyek szabadon fejlődhetnek, épp csak az utakat jelölik ki. A kert és a ház között nincs szabad terület. A XX. század eleje óta a kertészeket segíti a számtalan színvonalas TV-s kertészeti műsor, a híres virágkiállítások és vásárok, valamint a Royal Horticultural Society is.
A fentiek csak ízelítőt adnak az angol kertekből, de ez talán segít dönteni abban, hogy saját otthonunkhoz és életvitelünkhöz melyik illik a legjobban.
Garázsok
Azonos minták
Pergola
A házhoz tartozó terasz esetén a legnagyobb gondot az árnyékolás okozza. Egyre kevesebb telken állnak nagy fák, így mesterségesen kell orvosolni ezt a problémát. Egy pergola látványos megoldás lehet.
A pergola tulajdonképpen egy fából készített, oldalain nyitott tartószerkezet, melynek lapos teteje rácsos megoldású. A fát kezelni kell, hogy ellen tudjon állni az időjárásnak. A pácolás, lakkozás alatt látható marad a fa erezete, így az természetes szépségében mutatkozik meg. A festés egységesebbé teszi az építményt, a színskála miatt sokkal szabadabb látványelemként kezeli azt.
A pergola már önmagában is megszűri a napfényt, de legtöbbször növényekkel futtatják be. Amennyiben nem szeretnénk a növénygondozással bajlódni, a tetejére rögzíthetünk egy könnyű, légáteresztő pamut anyagot, ami biztosítja a tökéletes árnyékolást. Elég csak lazán kikötni pár helyen, hogy vihar esetén könnyen leszedhető legyen, jó időben viszont kellemes látványt nyújt a lágy szellő által mozgatott textil.
Méretét az határozza meg, mire használjuk majd a helyet: nagyobb étkezések, két fős beszélgetések, hintaágyban ringatózás, stb. Nem feltétlenül kell lefednie az egész teraszt, így napozásra is juthat elég hely. Állhat önállóan, de csatlakozhat a ház falához is.
Pergolát használhatunk még a bejárati ajtó és az autó behajtó fölé esőfogónak, a melléképülettel összekötő út lefedéséhez, az ablakok fölé árnyékolónak, a kert bejáratának kihangsúlyozásához, stb. Nagy előnye, hogy télen is csodás látvány, amikor hó borítja.
Kérje lakberendező segítségét az épülettel tökéletes összhangban lévő pergola megtervezéséhez is.
Anyák napjára
Garnitúrák helyett
A hálószoba és a nappali bútorozásakor automatikusan felvetődik a garnitúra kérdése. Minden nagyobb bútorgyártó cégnél kapható egy-egy családból szinte az egész lakást lefedő bútorkészlet, azonos színnel, mintázattal, kárpittal. Ez biztonságos választást jelent az egységes látvány eléréséhez. Azonban merjünk kockáztatni és a tökéletesen passzoló darabok helyett válogassunk egymást kiegészítő és egymáshoz illő bútorokat. A klasszikus stílus ettől még nem veszik el!
A nappaliban a szekrények és asztalok tartoznak egy csoportba, a kárpitos bútorok (kanapé, fotel, puff) pedig egy másikba, általában ezek együtt alkotják a berendezést. Legyen változatosabb a textúra, ha a színek hasonlóak. Például egy bézs szövettel bevont kanapé mellé remekül illik egy pár barna bőr fotel. A fából készült sötét szekrényeket jól kiegészíti egy fekete fémből készült asztalka. Ha megtartunk minden ülőbútort szövettel bevontnak, legyen különböző, de egymás mellett kellemes összhangot adó színe a kanapénak és a foteleknek. Erre elegáns megoldás az inverz kárpitozás: a bútor vonalait emeljük ki egy elütő színű díszszegéssel. Ennek színét kapja a másik bútor, ahol a szegés az első alapszíne lesz.
A hálószobában sem kell feltétlenül megegyeznie a bútorok anyagának és színének. A fából készült ágy mellé állíthatunk például tükörrel borított éjjeliszekrényt, sőt, akár két teljesen különböző éjjeliszekrényt is a két oldalra. Az a fontos, hogy kiegészítsék egymást. A fésülködőasztalhoz kerülhet teljesen elütő színű szék, vagy ülőke. A gardróbszekrényt tervezhetjük a falhoz hasonló, vagy azzal azonos színűre, így beleolvad, ezzel egy karakteres ágy a középpontba kerülhet.
Ugyanezt az elvet alkalmazhatjuk az ebédlőasztal és a hozzá tartozó székek esetén is.
A fentiek lehetőséget nyújtanak a szeretteinktől örökölt, vagy a bolhapiacon vásárolt bútorok felhasználására is. A különböző anyagok, színek, textúrák izgalmas és egyedi látványt alkotnak. Kérje lakberendező segítségét a tökéletes összhang megteremtéséhez!
