Archívum

Antik-Vintage-Retro

júl16

Az alábbi három fogalom használata mindennapos a lakberendezésben és a kapcsolódó irodalomban. Sokszor mégsem egyértelmű, mikor melyiket kell használni egy tárgy leírására.
Antik: 100 évesnél öregebb bútor, műtárgy, vagy kézműves munka jelzője, mely a stílustól független. Gyűjtők számára a kora mellett fontos még az eredetisége, állapota, készítője és hogy mennyire ritka (többdarabos szett esetén a hiánytalan készlet is). Restaurálás során állíthatják vissza eredeti pompájukat.
Vintage: kor szerint a 100 évesnél fiatalabb, de 15 évesnél idősebb tárgyakra használt jelző, ami azonban sokkal inkább vonatkozik az állapotukra, mint a korukra. Az erősen használt, kopott külsejű bútorok, használati tárgyak összefoglaló neve, mely már egy stílust is jelöl. Az eredeti funkciótól eltérő, újragondolt, újrahasznosított, átalakított/felújított tárgyakat is jelenti. Az új tárgyaknak vintage kinézetet adni már egy külön műfajjá nőtte ki magát. Nem egyenlő a shabby chic stílussal.
Retro: az 50-es évektől a (jelenleg) 80-as évekig tartó időszak mindennapi használati- és dísztárgyaira alkalmazott jelző. Ezek koruk szerint „csak” régiek. Az újonnan készült, de ezen időszak stílusát, formáit visszahozó tárgyakat is illethetjük ezzel a jelzővel. A gyűjtőket általában a nosztalgia, az érzelmi kötődés motiválja, de természetesen fontos az eredetiség és az állapot is. Van a retronak egy olyan pejoratív értelmezése, ami inkább divatjamúltat jelent.
Ha bizonytalan, kérje szakértő segítségét egy adott tárgy kormeghatározásához.

Facebook

Festészeti technikák

jún18

Amikor képet vásárolunk otthonunk falának díszítésére, sokszor másodlagos szempont, milyen technikával készült az adott mű. A lényeg a szépsége, hogy illik leendő környezetébe és a mérete is legyen megfelelő. Ez talán így is van rendjén. Azonban érdemes nagy vonalakban ismerni a különféle technikákat, mert ez befolyásolhatja a kép értékét és kétely esetén segít meghatározni a korát, vagy eredetiségét is.
A temperafesték színezőanyaga egy olajos-vizes emulzióban van eloszlatva. Az emulgeáló anyag biztosítja, hogy ez a két összetevő ne váljon el. Legegyszerűbb változata a tojásban található lecitin. A sárgáját és a fehérjét összekeverik a porfestékkel. A festék száradás előtt vízzel hígítható. Ezt már az ókori rómaiak is használták, de a középkori ikonok is ezzel a technikával készültek.
Az olajfesték a reneszánsz korban váltotta fel a temperafestést. A festékanyag száradó olajban (lenolaj, dióolaj, mákolaj) van eloszlatva. Megjelenése egybeesik a tájképfestészet kialakulásával, melynek sajátosságait legjobban ezzel a technikával lehet megvalósítani. A festék sűrű, tapadós, lassan száradó, ezért még a vásznon is keverhetők, alakíthatók a színek és vonalak. Száradás után megkeményedik és egy fényes, ellenálló felület jön létre. Amig nem volt lehetőség a légmentes tárolásra, a művészek mindig frissen keverték ki az olajfestéket.
Az akvarell, azaz vízfestés során a színezőanyagot vízben oldható kötőanyaggal keverik össze, nagyon hígan viszik fel a papírra, amit általában előre benedvesítenek. Finom, világos, áttetsző színeket hoznak így létre. Eleinte vázlatkészítésre használták ezt a technikát, később lett önálló műfaj. Európában a XVIII-XIX. században volt a legnépszerűbb, de az őskori barlangrajzok és az egyiptomi falfestmények is vízalapú festékkel készültek.
A pasztell átmenetet képez a rajzolás és a festés között. Minimális kötőanyaggal rudakká préselt festékport hasznának, amit szárazon, papírra visznek fel. A papír speciális felületű, szemcsés, vagy épp bársonyos tapintású, hogy a port még jobban el lehessen oszlatni rajta. A színek a papíron tovább keverhetők, a kép még alakítható akár ujjal, ecsettel, vagy rongydarabbal is. A XV. század végén jelent meg Franciaországban, az impresszionizmus egyik kedvelt technikája volt.
A metszet a sokszorosító grafikai alkotások összefoglaló elnevezése. Két fajtája van. 1. Magasnyomtatás: A nyomófelületbe bemélyítik a kép azon részeit, amiknek nem szabad nyomot hagyniuk. A maradék felületre viszik fel a nyomdafestéket, ami innen kerül a papírra. Pl.: fametszet, linómetszet, kőmetszet. 2. Mélynyomtatás: a rajz vonalait mélyítik bele a felületbe, ezekbe kerül a festék és a kiemelkedő részekről törlik le azt. A papír belepréselődik a mélyedésekbe és így kerül át rá a nyomdafesték. Pl.: rézmetszet, rézkarc, foltmaratás
Ha vásárláskor bizonytalan a kiválasztott festménnyel kapcsolatban, kérje szakértő segítségét.

Facebook

Kerti törpe

jún13

Most ünneplik a kerti törpék hetét 🙂 Ezek a kis figurák állítólag szerencsét hoznak, valamint megvédik és termékennyé teszik a kertet

Facebook

Modernből klasszikust

jún11

Amikor a klasszikus stílus kedvelői teljesen felújított lakást vásárolnak, sokszor azzal kell szembesülniük, hogy a vadonatúj beépített anyagok (konyhabútor, világítás, burkolatok, nyílászárók stb.) teljesen modernek. Mivel a vételárban ezek is benne voltak és valószínűleg nem véletlenül választottak ilyen állapotú ingatlant, viszonylag kevesen vállalnák a teljes átalakítást csak a klasszikus stílus kedvéért. Hogyan lehetne ezt kicsi keretösszegből és kevés munkával megoldani úgy, hogy az elképzelésünkhöz közelítsük a meglévő dolgokat?
A megfelelő falszín kiválasztása nagyon sokat ad a látványhoz, hiszen a klasszikus stílusok egyik előnye az, hogy már a színekkel nagyon könnyen megteremthető a kívánt hangulat. A festés még a költözés előtt kivitelezhető és sokkal olcsóbb, gyorsabb megoldás a tapétázásnál. A polisztirol holkerléc felhelyezése mindig megéri. Nem csak növeli a magasság érzetet, de elegáns megoldás is. A csillárokhoz remekül illik a rozetta. A falakra tehetünk polisztirol lécekből falipanelt utánzó keretezést is, ami úgy is jól mutat, ha színe megegyezik a fal színével. Ez az anyag azonban elég sérülékeny, vigyázni kell arra, hogy ne üssünk neki semmit.
A beépített szekrények, konyhabútorok egyszerű, sima felületére ragasszunk vékony fa lécekből dísz keretet, mintha keretbetétes szerkezethez hasonló lenne. Használható még erre a célra előre gyártott, faragott fa díszpanel is. Mindkettőt le lehet festeni/pácolni a bútor színére. A fogantyú csere igazán egyszerűen kivitelezhető művelet és sokat javít az összképen.
Ha még a világítótestek cseréjére sincs lehetőség és modern csillár, vagy többágú spot világításunk van, akkor se keseredjünk el. Számos hobbiboltban kapható a kristálycsillárokon lévő díszítéshez hasonló üveggyöngy – készítsük el magunknak a füzéreket és kis fémkarikával rögzítsük a lámpákon. Ezzel kicsit enyhíthetünk a modernségén és némi csillogást is becsempészhetünk.
Ha a beltéri ajtók teljesen sima felületűek, a szekrényekhez hasonló módon dobhatjuk fel őket. Üvegezett változat esetén megoldás lehet a klasszikusabbá tételre az öntapadós üvegfólia, például csipke mintával.
A számunkra nem megfelelő padlóburkolat nagy része kitakarható egy odaillő, klasszikus szőnyeg segítségével. Fürdőszobában már sokkal bonyolultabb kérdés a modern csempe. Ha a színe jó, klasszikus stílusú kiegészítőkkel (tárolódobozok, dekoratív üvegek, képek a falra) elterelhetjük róla a figyelmet. Amennyiben színe túl modern árnyalat és semmiképp nem illik az elképzelésünkbe, le is festhetjük. Azonban tudni kell, hogy ez nem hosszútávú megoldás, kb. 2-3 évet bír ki (ha megfelelő a kivitelezés) és előfordulhat, hogy közben javítani kell a festést.
A fentieknél a hangsúly a kis költségvetésen volt, természetesen komolyabb összegből ennél látványosabb megoldásokra van lehetőség. Számos hasonló kérdés merülhet még fel modern enteriőr esetén. Kérje lakberendező segítségét a megoldáshoz.

Facebook

Díszítő motívumok 1.

máj23

Klasszikus építészeti és bútor dekorációs motívumok: akantuszlevél, kariatida (oszlopot helyettesítő nőalak), tojásléc

Facebook

Botanikai nyomatok

ápr27

A botanikai nyomatok sosem mennek ki a divatból, de kevés feketével modernizálhatjuk a látványt

Facebook

Neon betűk

ápr6

A világító betűk és neon feliratok nem csak dekorációként, de hangulatvilágításként is beválnak

Facebook

Kültéri húsvéti dekor

márc28

Saját kezűleg elkészíthető kültéri dekorációs ötletek húsvétra

Facebook

Fabergé tojások

márc26

Peter Carl Fabergé (1846-1920), a francia származású, oroszországi ékszerész a cári család számára készített értékes húsvéti tojásairól lett híres. Az első 1885-ben készült, az utolsó pedig 1917-ben. Összesen 71 tojásról tudunk, de ebből csak 62 ismert, a többi valószínűleg magángyűjtők kezében van, vagy megsemmisült a történelem viharaiban.
A sort egy fehér zománccal bevont arany tojás nyitotta, mely egy miniatűr tyúkot rejtett, az pedig egy még kisebb koronát. Ez annyira tetszett a cárnénak, aki ajándékba kapta férjétől, hogy a cár ezután minden évben rendelt egyet húsvétra. Halála után fia, II. Sándor folytatta a hagyományt. Nem csak feleségének, de édesanyjának is ajándékozott egy-egy újabb darabot.
A tojások közös jellemvonása, hogy aranyból készültek, a felületüket drágakövekkel, igazgyöngyökkel, zománcozással díszítették. Fel- vagy szétnyithatók, belsejük pedig meglepetést rejt: mini hintót, táncoló balerinát, a palota kicsinyített mását, arcképet, zenedobozt, stb.
Az ékszerész nem csak a cári családnak, hanem más, vagyonos megrendelőknek is készített hasonló tojásokat, például a Rothschild és a Nobel családnak. Mindegyik ritka minőségű mestermunka, készítésük titka sajnos sírba szállt Fabergével. Azóta sem sikerült senkinek utánoznia.

Facebook

Kerámia fajták

febr26

A különféle kerámiák széleskörű lakberendezési használati- és dísztárgyak képében jelennek meg otthonunkban. Általában nem igazán törődünk azzal, egy-egy darab tulajdonképpen miből is készül, melyik termékcsoportot képviseli a gyűjtőfogalmon belül. Íme, egy rövid áttekintés, mely hasznos információkkal szolgálhat akkor is, ha hasonló tárgyak gyűjtésére szánjuk el magunkat.
A porcelán legfontosabb tulajdonságai, melyeknek népszerűségét is köszönheti, a fehérség és az áttetszőség. Fő alapanyaga a kaolin. Mázasan, 1200-1400 °C közötti hőmérsékleten égetik ki. Formázásának két módja a korongozás és az öntés. Kínában találták fel a XIV. században. Európában csak a XVIII. században jelentek meg az első porcelán manufaktúrák (Franciaország, Poroszország, Anglia).
A terrakotta agyag alapú, mázas, vagy mázatlan kerámiafajta. Ez a történelem során a legkorábban használt alapanyag. Az 1000 °C körüli hőmérsékleten kiégetett késztermék porózus felületű, színe barnás-narancsos. Formázása korongozással történik. A nyers anyag nagyon puha, különböző eszközök segítségével könnyen alakítható, díszíthető.
Kőedényeket már i.e. 1900 körül készítettek az Indus völgyében. A megnevezés megtévesztő, hiszen az alapanyag egy speciális agyag és nem kő. 1100-1300 °C között, kemencében égetik ki. A késztermék felülete nem porózus és nagyon kemény. Átlátszatlan, általában mázas kerámia.
A biszkvit (biscuit) egy mázatlan porcelánfajta, mely az első, alacsonyabb hőfokú égetés után elért termék. Porózus marad, ami később megkönnyíti a máz felvitelét is. Felülete sokkal finomabb, márványhatású, fényessége az égetés hőmérsékletétől függ. A XVIII. század második felétől jött divatba.
A jasperware egy mázatlan, matt kerámia, melyet Josiah Wedgewood talált fel az 1770-es években. Legismertebb a speciális, Wedgewood kéknek nevezett árnyalata. Felületét domborműves díszítéssel (általában fehér színű) látják el. Legfőbb alkotóeleme a bárium-szulfát.
Az ironstone kerámia hasonló a kőedényekhez, ami a tartósságot és keménységet illeti. A XIX. században, Staffordshire-ben fejlesztették ki. A porcelánnak egy jóval olcsóbb, tömeggyártással készíthető alternatívája volt. Nevével ellentétben nem tartalmaz vasat.
A gyűjtők körében mindegyik típus népszerű. Nézzünk alaposan utána a jellemzőknek, gyártási jelzéseknek, lehetséges károsodásoknak, mielőtt antik darabokat vásárolnánk.

Facebook