Akit vonzanak az egybenyitott terek és a nagy belmagasság, lakhat akár egy templomban is
Templomból otthon
Archívum
Kerítés
A szép és biztonságos kerítés megakadályozza a behatolást, legalább részben átlátható és harmonizál az épülettel
Vonatból otthon
Vasúti kocsiból is lehet klasszikus stílusú, kényelmes otthont varázsolni
Tetőkert
Tetőkertek – helyhiány esetén a magasban is élvezhetjük a kertészkedés örömeit
Autóbehajtók
Mutatós autóbehajtók klasszikus burkolattal – természetes anyagok, melyek nem gátolják a vízelvezetést
Tetőtér beépítés
A tetőtér beépítése az egyik legjobb mód arra, hogy megnöveljük a ház hasznos területét. Nem csak az ingatlan értékét növeli egy ilyen átalakítás, de pár szabály betartásával nagyon kényelmes élettér hozható létre.
Figyeljünk oda a szigetelés minőségére, mert a későbbiekben ez nagyban befolyásolhatja a hűtés-fűtés költségét. Utóbbiakra fordítsunk megfelelő gondot, mivel ezeket a helyiségeket télen intenzívebben kell fűteni, nyáron pedig hűteni. Egy tetőtér élhetősége függ a megfelelő mennyiségű fénytől. Ha megtehetjük, minél több vagy nagyobb ablakot építsünk be. Ha ezek csak magasra kerülhetnek, akkor válasszunk alsó kilincses tetőablakokat. Mivel nyáron a napfény gondot okozhat, a megfelelő árnyékolásról is gondoskodni kell. Legtöbbünknek a roló vagy a fényvisszaverő fólia jut az eszünkbe megoldásként, de a ferde tetősík miatt nem kell lemondanunk a hagyományos függönyözésről sem! Ötletes megoldásokkal ugyanolyan elegáns lehet itt is, akárcsak egy átlagos nappaliban vagy hálóban. A téli időszakban a tetőtér sötétebb lehet más helyiségeknél, ezért a mesterséges megvilágítás megfelelő kiépítésére még a munkálatok elején figyelmet kell fordítani.
Egy beépített tetőtér nagyon sok funkcióra lehet alkalmas. Hálószoba esetén figyeljünk rá, hogy az ágy ne kerüljön tetőablak alá, mert ez zavarhatja a nyugodt pihenést. Ha a gardróbunkat szeretnénk itt elhelyezni, akkor a páramentesítés nagyon fontos feladat. Gyerekszoba, játszószoba kialakításakor ügyelni kell a biztonságra, különösen, ha erkély is tartozik ehhez a helyiséghez. Mozi- vagy TV-szoba esetében célszerű külön hangszigetelést is alkalmazni. A megfelelő elsötétítés itt jóval könnyebben megoldható. Hobby- és dolgozó szobának is alkalmas lehet egy ilyen tér. Figyeljünk az asztalok elhelyezésénél arra, hogy az ott ülő anélkül tudjon felállni a székéből, hogy beverné a fejét a ferde falsíkba. Ennek elkerüléséhez szélesebb asztallap használható.
A beépítéshez minden esetben kérjük szakemberek segítségét. A tervezéshez, a végső bútorozás optimalizálásához és a tér legjobb kihasználásához konzultáljunk egy lakberendezővel.
William Morris
„Semmi olyat ne tartsunk otthonunkban, amiről nem hisszük, hogy használható vagy igazán szép.” Ezt a szállóigévé vált mondatot tekinthetjük William Morris alapelvének.
William Morris (1834-1896) az Arts and Crafts mozgalom vezéralakja volt. Az egyik legnagyobb angol tervező, aki többek között tapéták, hímzések, falikárpitok, textilek, csempék mintáját, bútorokat, valamint ólomüveg tárgyakat tervezett és készített. A mozgalom lényege, hogy értéket teremtve visszahozzák a kézművesség fénykorát, szembehelyezkedve a gépesített tömegtermeléssel. A lakástextileknél újjáélesztette a növényi festés technikáit. Az általa tervezett motívumok azonnal felismerhetők, a minták élénk színűek, dúsak, élettelik, hűen utánozzák a növény- és állatvilágot egyaránt. Gyakran merített ihletet a középkor művészetéből és az Artúr mondakörből.
Feleségével 1860-ban költözött be a Philipp Webb által számukra tervezett „Vörös Házba”. Itt nyugodtan alkothatott amellett, hogy az otthonukat is ő díszítette és rendezte be. A ház szép lassan megtelt a különböző munkáival. 1861-ben, több társával együtt megalapította a Morris, Marshall, Faulkner & Co. társaságot, ami Morris & Co. néven a mai napig működik. A nevével fémjelzett lakástextilek és tapéták ma is rendelhetők, igazi fókuszpontjai lehetnek otthonunknak.
Ezek a minták nagyon erőteljesek, vezető motívumot jelentenek az enteriőrben. Ha megragadták a képzeletünket és szeretnénk minden nap csodálni őket lakásunkban, ugyanakkor elbizonytalanít a sokszínűségük, kérjük lakberendező tanácsát.
Bejárati ajtó
A bejárati ajtó az otthonunk névjegye, ezért legyen dekoratív és stílusos
Francia reneszánsz
A francia reneszánsz során nem csak az építészetben és a művészetekben készültek kiemelkedő alkotások, de a berendezési tárgyak szépsége és a kényelem is előtérbe került. Két uralkodó neve fémjelzi igazán ezt a kort: I. Ferenc (1494-1547) itáliai hadjáratai során ismerkedett meg a gótikát követő új irányzattal. Azonnal beleszeretett a díszítésekbe és az emberközpontú látásmódba. Hazatérve, Franciaországban is meghonosította az ott látottakat. Számos Loire menti kastély épült, vagy épült át az ő uralkodása alatt (pl.: Chambord, Chenonceau, Villandry). Ő hívta udvarába Leonardo Da Vincit is. Medici Katalin (1519-1589) Firenzében született és az olasz reneszánsz fénykorában nőtt fel. Ennek szeretetét vitte Franciaországba, ahol hozzáment a leendő II. Henrikhez. Régensként nagy összegeket költött a kastélyok bebútorozására, átépítésére (Louvre) és műkincsekre.
A francia reneszánsz lakóterekre jellemző a térhatás: hatalmas kandallók, impozáns márványlépcsők, nagy közös terek. A kőből épült falakat gazdag mintázatú falikárpitokkal borították, ami valamennyire védett a hideg ellen is. Az ágyak lábon álltak, ezzel védekezve a kőpadló hűvössége és a rovarok ellen, valamint rendelkeztek baldachinnal, ami nem csak a privát teret biztosította, de védett a huzattól is. Ekkor már szokás volt a fontos vendégeket az ágyban fekve fogadni.
A láda, mint legfőbb tárolóeszköz mellett megjelentek a szekrények első változatai is (dressoire, kabinetszekrény). Ezek dúsan faragottak, mutatják a tulajdonos gazdagságát és társadalmi rangját is. A bútoroknál is építészeti formaelemeket találunk: oszlopsor, ívsor, párkány, stb. Ekkor kezdték alkalmazni a keretbetétes szerkezetet, intarziát, furnérozást, berakásokat. A székek lehettek fix építésűek, vagy összecsukhatók. Megjelent a kárpitozás (bőr, bársony), ami kényelmesebb ülést biztosított. Az asztalok már nem szétszedhetők, oszlopos lábakon álló, masszív, impozáns darabok.
Az udvar egyik kastélyból a másikba költözött, mert a nagy létszámú udvartartást egy város és környéke csak korlátozott ideig tudta élelmezni. Ilyenkor az összes bútort, falikárpitot, étkészletet, ruhatárat, stb. vitték magukkal. A reneszánsz vége felé (III. és IV. Henrik uralkodása alatt) Párizs lett a királyok állandó székhelye.
Az akkori enteriőr mai szemmel nézve talán túldíszítettnek, idejétmúltnak hathat. De modern körülmények között is megvalósítható az akkori életérzés és a művészeti érték megteremtése. Ehhez kérje lakberendező segítségét.
