Készüljünk stílusosan a strandszezonra
Archívum
Többféle kárpit
Azonos minták
Vitrázsfüggöny
Régi csipketerítők
A déd-, és nagyszülőktől sokan örököltünk egy nagy adag csipke terítőt, amiket ők féltő gonddal tisztítottak, tároltak és keményítettek. Többféle méretű, alakú, vastagságú és színű darab alkotja ezeket a kollekciókat. Mit kezdhetünk velük, ha nem akarjuk eladni az emlékek miatt? Számos lehetőség létezik az újrahasznosításra.
A régi csipke terítők pamut anyagból készültek, kézi munkával. Darabolni nem érdemes őket, mert szinte azonnal felfeslenek. Azonban könnyen festhetők, így felhasználás előtt a szoba színpalettájához igazíthatjuk a darabokat.
A könnyebb, kisebb terítőket varrjuk össze a széleken és készítsünk belőlük függönyt. Nem baj, ha nem lesz szabályos az alja, vagy az oldala. Még kör alakú terítőkből is elkészíthetjük, annál egyedibb lesz a végeredmény. Jól illik a nőiesebb, romantikus stílusokhoz.
Az egyszerű, sima lámpaernyőt is díszíthetjük csipkével. Legegyszerűbb mód: ragasszuk a keskeny polccsíkot az ernyő aljára a vintage hangulathoz. Az eredeti anyagot le is bonthatjuk a drótvázról és magát a csipke terítőt varrhatjuk fel a helyére, de azt a művelet előtt jól keményítsük ki.
A nagyobb, nehezebb terítőkből varrjunk patchwork jellegű takarót. Ha nincs ekkora mennyiség a birtokunkban, kombinálhatjuk bármilyen pamut méteranyaggal. Például a takaró közepére kerülhet a csipke betét-díszként, a láb részhez rátétként, vagy a négy oldalra szegélyként.
A dohányzóasztalra, virágállványra, vagy konzolasztalra vágassunk üveglapot, majd a mutatós terítőket helyezzük el az asztallap és az üveg közé. Így védve lesznek a szennyeződésektől, de betöltik eredeti funkciójukat.
A kisebb csipkéket tehetjük képkeretekben a falra is. Fehér fal esetén, ha a terítők fehér színét nem akarjuk megváltoztatni, használjunk színes paszpartut, vagy díszes kereteket a kiemelésükhöz.
A minőségi alapanyagból, kézzel készített tárgyak mindig értékesek, még ha már nem is illenek otthonunkba. Azonban némi fantáziával, kézügyességgel és kevés idő ráfordításával továbbra is élvezhetjük látványukat. Kérje lakberendező segítségét további felhasználási ötletekhez.
Saját munka 5.
Átkárpitozás
A használatban megfáradt antik székek, kanapék, fotelek, puffok és egyéb kárpitos bútorok ismét otthonunk díszeivé válhatnak egy kis csinosítás után. Ha a fa részek, illesztések jó állapotúak és a váz színe is megfelelő, akkor jöhet az átkárpitozás. Bármilyen stílusú régi ülőbútor újra divatossá válhat egy megfelelő textillel áthúzva.
Amennyiben igazán régi bútorról van szó, a munkát mindenképpen szakember végezze! A mára már elfeledett, kézi technikákkal készült kárpitozást érdemes az eredetinek megfelelően helyreállítani, vagy cserélni. A kárpitos bútorok történelme során több olyan megoldással találkozhattunk, melyeket ma már nem alkalmaznak. Ilyenek például a feszített vászonhevederek, a lószőr tömés és a rugózat. A modern bútorokba ezek helyett már habszivacs kerül, ami szintén elhasználódhat pár év alatt.
Legizgalmasabb feladatunk az új kárpit kiválasztása. Fontos, hogy az anyag a használattal járó igénybevételt jól viselje, viszonylag vastag, sűrű szövésű legyen. A textilboltokban tudnak segíteni a választás során. Mintája és színe ne csak az enteriőrhöz, de magához a bútorhoz is passzoljon! Lehetünk nyugodtan merészek, de tartsuk meg a tárgy karakterét és történelmét. Nem érdemes egy antik darabot túl modern kárpittal ízléstelenné tenni. Szófa és fotel esetén több anyagot is használhatunk, lehet a támla és az ülő rész különböző. Elől-hátul kárpitos széktámlánál a két oldalra választhatunk más-más, de egymáshoz illő textilt. A kanapéhoz tartozó díszpárnák is különbözhetnek a bútor szövetétől, mintegy kiegészítve az összképet. A lehetőségek és anyagok száma szinte végtelen.
Ha bizonytalan, kérje lakberendező segítségét régi kárpitos bútorainak újjávarázsolásához!
Ágynemű
Az ágynemű és huzata a hálószoba fontos eleme, mind kényelmi, mind dekorációs szempontból. Ezért a minőség, a szín, a minta itt is sokat számít.
A párna és takaró kiválasztásakor fontos szempont, hogy milyen töltetet szeretnénk. Ha allergiásak vagyunk a tollra, akkor sem kell lemondanunk a puhaságról és melegségről. Számos más, antiallergén töltet létezik. Ilyen például a pamut, a gyapjú, a bambusz, a len, a szivacs. A párnák esetén egyre népszerűbbek a különféle magokkal (tönköly, meggy, köles) töltött változatok is.
A párna kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy megfelelően tartsa a fejet és a nyakat, különösen gerincbántalmak esetén. Léteznek kemény, félkemény és puha változatok is, ergonomikus formájuk szintén az egészséges testtartást segíti elő alvás közben. Van, aki nagypárnán, van, aki kispárnán szeret aludni és van, aki feltornyozza mindkettőt – ezt is gondoljuk át vásárláskor.
Paplanból célszerű kétfélét venni, egyet a meleg, egyet pedig a hideg évszakokra. A steppelt megoldás biztosítja, hogy a könnyű töltet ne mozdulhasson el benne. Amennyiben a pehelytollas változatot részesítjük előnyben, ügyeljünk a rendszeres szellőztetésére és pár évenként a töltet felfrissítésére is (törmelék eltávolítása, friss toll utánpótlás).
Fontos dekorációs elemek a díszpárnák. Az alvópárnákat tornyozzuk fel egymásra mindkét oldalon. A díszpárnák kerülhetnek ezek tetejére is, miután leterítettük az ágytakarót, vagy általuk megtámasztva előre is. A hengerpárnával, vagy még kisebb díszpárnákkal zárjuk a sort. Az ágytakarónak nem feltétlenül kell az egész ágyat befednie. Ha a paplan szélénél véget ér, azt visszahajtva az ágynemű is plusz színt visz az elrendezésbe és ily módon az alvópárnák huzata is látszódni fog. Franciaágynál a két ágynemű általában egyforma szett, de nem kell ragaszkodnunk a sablonokhoz. Ha a két ágynemű különböző mintájú, de azonos színű, még gazdagabb látványt érhetünk el.
A főhálót minden nap használjuk, így az ágy bevetése és megágyazása napi feladat. A vendégeinket viszont elkápráztathatjuk azzal, hogy egy drága hotelhez illő vendégszobával várjuk őket. Kérje lakberendező segítségét a tervezéshez.