Orient Expressz

Amikor a vonat volt a leggyorsabb szárazföldi közlekedési eszköz, az egyik világhírnévre tett szert. 1891-től hivatalosan is Orient Expressz lett a neve.
1883-ban hagyta el először Párizst, ekkor még csak Bécsig közlekedett. Onnan az utasokat levitték a Dunán egészen Bulgáriába, ahol átszálltak egy másik vonatra Várnáig, majd komppal érték el Konstantinápolyt. 1889-től járt a vonat közvetlenül Konstantinápolyig. Az 1930-as években annyira népszerű lett, hogy három is közlekedett párhuzamosan: Párizs-Bécs-Isztambul, Párizs-Velence-Isztambul és Párizs-Zürich-Athén vonalon.
Csak első osztályú jegyet lehetett rá váltani, kifejezetten luxusvonat volt. Az első világháborúig favázas, tíkfaburkolatos kocsikat használt a társaság, utána már sötétkék acélvázas kocsikat. A konyhája kiváló volt. A Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság egyik főrészvényesének sikerült a belga királyt megnyerni. Ennek köszönhetően használhatták az oroszlános címert. Utasai között tarthatott számon többek között uralkodókat, kémeket, diplomatákat, üzleti mágnásokat.
A kocsik belső kialakítása fényűző volt. Az eredeti vonat öt kocsiból és egy mozdonyból állt. A két végén volt egy-egy poggyászkocsi, középen két hálókocsi és egy étkezőkocsi. Az első világháború utáni belső díszítés az Art Déco szép példája. A faburkolatot és ajtókat üvegbetétek díszítették, René Lalique, híres üvegműves munkái. Az ebédlő mellett egy bár és egy szalon rész is kialakításra került. Minden fülkéhez tartozott egy pici mosdó rész. Az ágyakat nappalra kanapévá alakították át. Az egész úgy nézett ki, mintha nem is kerekeken gördülne, hanem egy minden igényt kielégítő szálloda lenne.
Agatha Christie is utazott a világhírű vonaton. Valószínűleg ez az élmény és a vonat 1929-ben történt hótorlasz miatti 11 napos veszteglése adta neki az ötletet egyik legjobb krimijének (Gyilkosság az Orient Expresszen) megírásához.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük