{"id":5177,"date":"2017-03-27T07:11:20","date_gmt":"2017-03-27T07:11:20","guid":{"rendered":"http:\/\/blog.classicinteriors.hu\/?p=5177"},"modified":"2017-03-27T07:11:20","modified_gmt":"2017-03-27T07:11:20","slug":"viragok-nyelven","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/blog.classicinteriors.hu\/?p=5177","title":{"rendered":"Vir\u00e1gok nyelv\u00e9n"},"content":{"rendered":"

A vir\u00e1gok nyelv\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadokkal ezel\u0151tt az Oszm\u00e1n Birodalomban fejlesztett\u00e9k ki. A vir\u00e1gok \u00e1ltali \u00fczenetk\u00fcld\u00e9s \u201enyelvezete\u201d 1717-ben jutott el Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba, de igazi fellend\u00fcl\u00e9se \u00e9s cs\u00facspontja az 1800-as \u00e9vekben volt. A viktori\u00e1nus kori Eur\u00f3pa szigor\u00fa erk\u00f6lcsei nem tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9 a szerelmeseknek, hogy ny\u00edltan besz\u00e9ljenek \u00e9rzelmeikr\u0151l, vagy ak\u00e1r csak kettesben maradjanak. Ez\u00e9rt a vir\u00e1gnyelv t\u00f6k\u00e9letes eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1lt az \u00fczenetk\u00fcld\u00e9sre \u00e9s az \u00e9rzelmek (pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv egyar\u00e1nt) kifejez\u00e9s\u00e9re.
\nA XIX. sz\u00e1zadban sz\u00e1mos k\u00f6nyv jelent meg a t\u00e9m\u00e1ban, komplett sz\u00f3t\u00e1rral szolg\u00e1lva az olvas\u00f3knak. Ismerete hozz\u00e1 tartozott a j\u00f3 nevel\u00e9shez. Szinte minden vir\u00e1gnak megvolt a jelent\u00e9se, n\u00e9ha t\u00f6bb is. Egyes fajt\u00e1knak sz\u00edn szerint m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s volt az \u00e9rtelme (pl. r\u00f3zsa, tulip\u00e1n, szegf\u0171). Egy megfelel\u0151en \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott csokorral t\u00f6bb mondatos vallom\u00e1sokat is k\u00f6zvet\u00edteni tudtak. Az aj\u00e1nd\u00e9kba kapott vir\u00e1g(csokor) elfogad\u00e1si m\u00f3dja is hordozott \u00fczenetet. Ha cs\u00f3kkal illett\u00e9k, az igent jelentett. Ha let\u00e9pt\u00e9k egy szirm\u00e1t, az nemet.
\nN\u00e9h\u00e1nynak a jelent\u00e9s\u00e9t m\u00e9g ma is j\u00f3l ismerj\u00fck: v\u00f6r\u00f6s r\u00f3zsa = szerelem, feh\u00e9r liliom = \u00e1rtatlans\u00e1g, ibolya = szer\u00e9nys\u00e9g. Ezek tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 ismertek: harangvir\u00e1g = al\u00e1zatoss\u00e1g, k\u00e9k j\u00e1cint = \u00e1llhatatoss\u00e1g, s\u00e1rga r\u00f3zsa = bar\u00e1ts\u00e1g.
\nT\u00f6bb sz\u00e1sz vir\u00e1gsz\u00f3t\u00e1r l\u00e1tott napvil\u00e1got, melyek k\u00f6zel sem voltak egys\u00e9gesek. Egy-egy vir\u00e1gnak orsz\u00e1gonk\u00e9nt, tartom\u00e1nyonk\u00e9nt m\u00e1s lehetett a jelent\u00e9se. \u00cdgy ha valaki idegen f\u00f6ld\u00f6n akart ily m\u00f3don \u00fczenni, nem \u00e1rtott, ha el\u0151tte t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dott a helyi \u201edialektusr\u00f3l\u201d, m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben kellemetlen helyzetbe ker\u00fclhetett.
\nAz I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se volt a fordul\u00f3pont, akkor halt el majdnem teljesen a vir\u00e1gnyelv haszn\u00e1lata. Ma m\u00e1r csak a v\u00f6r\u00f6s r\u00f3zs\u00e1t aj\u00e1nd\u00e9kozzuk konkr\u00e9t jelk\u00e9pk\u00e9nt.<\/p>\n

<\/div>

<\/p>

<\/span><\/div><\/article><\/a><\/div><\/div>

<\/p>

<\/span><\/div><\/article><\/a><\/div><\/div>

<\/p>

<\/span><\/div><\/article><\/a><\/div><\/div>

<\/p>

<\/span><\/div><\/article><\/a><\/div><\/div>

<\/p>

<\/span><\/div><\/article><\/a><\/div><\/div>\r\n\t\t\t\t\t\t
<\/div><\/div><\/div>